Mit hagyott ránk a múlt század?

TALLÓSI BÉLA

Az Erich Boltenstern által tervezett Ringturm az osztrák főváros emblematikus épülete. A toronyházat, amely ma a Vienna Insurance Group székháza, 1955-ben, az osztrák államszerződés aláírása után egy hónappal adták át. A bécsiek számára a visszanyert szabadság és a modern osztrák állam jelképét jelenti. A Duna-csatorna közelében emelkedő toronyház gyakran ad otthont a művészeteknek. Az egyik legismertebb nemzetközi projektjeként korábban neves művészek saját képzőművészeti alkotásukkal borították be a város fölé emelkedő Ringturmot, a „művészet tornyává” változtatva az épületet.

A fordított piramis és a Duna fölé emelkedő ufó

A legújabb művészeti projektként a Ringturm kiállítótremében a huszadik századi totalitárius rezsimek építészeti örökségét bemutató tárlatsorozatot indítottak. E sorozat aktuális rendezvényeként március 14-éig A szlovák kései modernizmus – ideológia az építészetben című kiállítás látható.

A jövőben hasonló bemutatón a magyar és a cseh építészetet is szeretnék prezentálni.

A totalizmus szlovákai építészeti hagyatékát bemutató anyagban a néző szembesül egyebek közt a ligetfalui lakótelep betondzsungelének részleteivel, a pozsonyi óváros központjában emelkedő Kijev Szállóval, az egykori Csehszlovák Nemzeti Banknak a Štúr utcán álló épültével, a Szlovák Rádió fordított piramisával, a Szlovák Televízió székházával, a Dunát átívelő „ufós” híddal vagy a pozsonyi Szabadság tér szocializmusban megörökített látképével.

Gottwald és

kőbe vésett társai

A kiállítás látogatója a Szabadság tér megnyitóján készült korabeli fotóról reprodukált hatalmas tablóval találja magát szemben. Mint a tárlatot ismertető sajtótájékoztatón elhangzott, a tér a kommunista vezetőket felvonultató gigantikus Gottwald-szobrával a szocializmus vívmányainak éltetett emblémája volt, ezért is lett a bécsi kiállítás vezérmotívuma.

Az eredeti tervek szerint szerették volna bemutatni Klement Gottwald fejét is, ám nehéz lett volna a többtonnányi kőfejet elhelyezni a kiállítótérben. A nagyméretű fotó így is sokat elárul a korabeli időkről. Ahogy találóan elhangzott, a kiállított képen a szoboravató résztvevői úgy állnak a monumentális mű körül, leszegett tekintettel, mintha temetésen lennének.

A totalizmus, illetve a szocializmus szlovákiai építészetét bemutató kiállítás nemcsak Pozsonyból válogat, hanem egyebek közt Nyitra, Zsolna vagy a szocialista városmodellt képviselő Újtölgyes (Nová Dubnica) egy-egy jellegzetes épületével is megismertet.

Az ideológia és

a modern irányzatok

A kiállításon olyan szlovákiai épületeket szerettek volna bemutatni, amelyeken tetten érhetőek a totalitárius ideológia, nagyrészt a szocialista eszmerendszer építészetre ráerőszakolt jegyei, ám azok ezzel együtt építészeti szempontból kiemelkedőek – ami főleg annak köszönhető, hogy tervezőik a lehetőségekhez képest bizonyos modern irányzatokat érvényesítettek.

Szlovákia 20. századi építészete nagyrészt nem demokratikus rendszerekben, nehéz körülmények között fejlődött úgy, hogy a diktált ideológiák és a modern irányzatok egymásnak feszülése közepette kellett megszületnie egy-egy építészeti objektumnak. A totalizmus és a modern irányzatok ütközése az építészetben nemcsak a mai Szlovákiára, illetve a volt szocialista blokk országaira vonatkoztatható, hanem európai jelenség is: hasonló körülmények határozták meg az építészet fejlődését bizonyos korszakokban Németországban, Olaszországban, Spanyolországban vagy rövid ideig Ausztriában. A bécsi kiállítás témája tehát a totalitarizmus és a modern irányzatok közti kapcsolat s annak tükröződése az építészetben. Szlovákiai vonatkozásban ez dominánsan, de nem kizárólagosan a szocialista éra építészetét érinti.