Tősér Ádám dokumentumfilmek rendezőjeként volt eddig ismert (Fotó: Galgóczi Németh Kristóf)
Mindenkit bosszant egy kicsit
Október végétől látható a magyarországi mozikban a Blokád című dokumentarista játékfilm, amely a taxisblokádot mutatja be. Kritikusai szerint azonban inkább az Orbán-kormány történelmi narratíváját illusztráló kurzusfilm, ahol Antall József egy hős, míg Göncz Árpád egy jellemgyenge báb. A film rendezője, Tősér Ádám cáfolja, hogy Göncz Árpádot negatív figuraként ábrázolná. Erről és a film kulisszatitkairól beszélt lapunknak.
Almási Tamás tanítványaként korábban dokumentumfilmeket készített. Ezt a filmet, ahogyan korábban is már nyilatkozta, felkérésre rendezte meg. Miért éppen önt választhatták, elvégre korábban nem rendezett nagyjátékfilmet?
Erről őket kéne kérdezni, de az biztos, hogy eddigi munkáim során mindig szigorúan törekedtem a történelmi hitelességre, és ez a Blokádban sem volt másként.
A forgatókönyvíró, Köbli Norbert közismert a közelmúlt történelméről szóló filmjeiről. Önnek rendezőként mennyi beleszólása volt a forgatókönybe?
Kaptam egy forgatókönyvet, amit aztán átbeszéltünk Norbival. Ő nagyon fontosnak tartotta, hogy mik azok a jelenetek vagy motívumok, amiket én hangsúlyosnak tartok a történetben. Ezek mentén készült el a végleges könyv.
A játékfilmben vannak olyan korabeli dokumentumfilm-részletek, amelyek nem eredetiek, hanem a filmben szereplő színészekkel, korabeli technikával felvett jelenetek. Ezek miért lettek beépítve? Hogy a rendező dokumentumfilmes múltjára utaljanak?
Ezeknek a jeleneteknek az volt a céljuk, hogy a színészeket jobban azonosítsa a néző a szereppel. Elvégre Seress Zoli nem pontosan olyan, mint Antall volt, ezekkel a bejátszásokkal viszont segítjük az azonosulást. Adunk egy olyan textúrát, amelyen keresztül a néző elhiszi, hogy a kor szereplőit látja viszont a vásznon.
A film alkotói kikkel konzultáltak az akkori politikai élet szereplői közül?
A legfontosabb tanácsadó Kónya Imre, akkori MDF-frakcióvezető volt, aki 600 oldalas memoárt írt erről a korszakról. Görög Ibolya, Antall egykori protokollfőnöke sokat segített abban, hogy korhű módon rekonstruálhassuk a kornak megfelelő miliőt.
A filmben szereplő politikusoknak, illetve jogutódjaiknak volt beleszólásuk a filmbeli ábrázolásukba? Volt bármilyen jogvita ezekkel az emberekkel?
Mivel közszereplők voltak, nem is kellett egyeztetnünk velük. Ha ennyi emberrel és a jogutódjaikkal kellett volna jóváhagyatni a forgatókönyvet, az ellehetetlenítette volna a film elkészítését.
A történetvezetés izgalmas, a sajtó szerint azonban a figurák meglehetősen sematikusra sikerültek: Antall József egy hős, Göncz Árpád viszont bábfiguraként mozgatott, negatív figura...
Egyáltalán nem sematikusak a figurák. Aprólékosan kidolgozott karaktereket látunk a filmben. Ön kérdésnek álcázva állít egy valótlanságot, de biztos tudja, hogy miért teszi ezt. Göncz Árpádot egyáltalán nem ábrázolja a film negatívan. Számtalan támadást kapunk amiatt, hogy Gönczöt túl pozitívan állítjuk be. Ő olyan ember volt, ahogyan a filmben ábrázoljuk. Akik ismerték, megerősítették. A bemutatott cselekedetei pedig dokumentumokkal igazolhatóak. Várjuk a cáfolatokat. Eddig nem jöttek. Göncz Árpád nem pozitív vagy negatív figura volt, hanem politikus, aki megpróbált élni azzal a politikai helyzettel, ami adódott. Ezt tette volna a politikusok zöme. Ez így jelenik meg a filmben is, pontosan úgy, ahogy történt. Antall pedig az a kivétel, aki máshogyan cselekedett, mint egy átlagos politikus. Ezért készült róla a film, és nem a többiekről.
Milyen cél vezérelte a filmkészítőket: filmes emlékművet állítani Antall Józsefnek vagy a taxisblokád eseménysorát dokumentarista módon, történelmi hitelességgel vászonra vinni?
Nem vagyok a szoborállítás híve. Se köztéren, se más módon. Alapvetően egy jó filmet szerettünk volna készíteni és a visszajelzések alapján elmondhatom, hogy ez sikerült. A nézők szeretik a filmet. Különösen a fiatalok, akikben nincsenek előítéletek és tévhitek. A taxisblokád eseményein és a kórházban töltött néhány napon keresztül egy klasszikus államférfi személyiségét kívántuk ábrázolni, hitelesen. Egy kedves barátom nagyon találóan mondta a filmről: A Blokád mindenkihez szól és mindenkit bosszant egy kicsit. És azért, mert igazat beszél.
A film Magyarország delegáltja az Oscar-díjra. A döntéshozatalról kapott háttérinfókat?
Csak magáról a nevezésről értesültem, a szavazás háttérfolyamatairól nem, de nem is érdekel. A közönség sokkal fontosabb számomra, mint bármilyen díj vagy fesztivál.
Forgalmazásra kerül a film Magyarországon kívül is? Akár a határon túli magyarok részére, akár szinkronos vagy feliratos változatban a térség többi országában vagy máshol a világon?
A forgalmazással nem foglalkozom, de szerintem ez a film a világon mindenhol érdekes lehet. Különösen napjainkban, mert számtalan aktualitással bír ez a történet. Örülnék, ha a térségünk többi országában is bemutatnák a filmet, mivel Antall József volt az első olyan politikus, aki Közép-Európát méltó módon tudta képviselni Nyugaton. Az előző politikai garnitúrában nem voltak ilyen személyiségek.
Hogyan sikerült össszeválogatni a szereplőgárdát? Volt esetleg olyan színész, aki nemet mondott a felkínált szerepre?
Nem volt ilyen, mindenki örömmel vállalta a szereplést. Szerencsére a színházak is rendkívül segítőkészek voltak, amikor egyeztetni kellett. Ezt nagyon köszönöm nekik, különösen a Vígszínháznak és a Miskolci Nemzeti Színháznak, tőlük jött a legtöbb szereplő.
A sajtó nagy része fanyalog azon, hogy a kiemelt állami anyagi és filmszakmai támogatás ellenére alig nézik a filmet. A kezdő hétvége tizenháromezres nézettségét és az azóta beérkezett újabb nézettségi adatait hogyan értékelné?
Ez az év második legjobban kezdő magyar filmje (a Nyugati nyaralás c. krimivígjáték után – szerk.), már 44 ezer fölött van a nézettségünk. Rejtélyes oknál fogva kistermekben vetítik, gyakran telt házzal. És ez nem egy vígjáték, hanem egy értelmes és érzelmes történet. Akik azzal támadják, hogy a kormány történelmi narratíváját illusztráló kurzusfilm lenne, azok komolyan vehetetlen – Antall szavaival élve – „politikai Miki egerek”.
Mik a következő filmtervei? Játékfilmben vagy újabb dokumentumfilmekben gondolkozik?
Nagyon régóta foglalkoztat a szlovák–magyar együttélés. Kibeszéletlen, feldolgozatlan tabutéma ez is. A magyar filmművészet egy ilyen történettel még adós. Hogy ez fikció vagy dokumentumfilm, az lényegtelen. Igazából az is lényegtelen, ki csinálja meg. Ha nem én, akkor csináljon más erről filmet, de legyen minőségi, hiteles és méltó a meghurcolt, meggyötört családok emlékéhez.
Posta Ákos István
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.