Minden diákjukra figyelnek

Gyakorolnak a jövendő fodrászokSomogyi Tibor felvételei Horváth Lajos, az alapító tulajdonos korábban csaknem húsz évig volt egy állami szakmunkásképzőnek az igazgatóhelyettese, így bőven rendelkezett szakmai és pedagógiai tapasztalatokkal ahhoz, hogy merész tervét megvalósítsa. Felesége, Horváth Mária, aki az intézmény társtulajdonosa és egyben igazgatóhelyettese, a megelőző időszakban önkormányzati képviselőként szerzett gyakorlatot a szervezési tevékenységek terén. A felső-csallóközi faluban 1992 óta működő szakmunkásképző, mely egy korábban óvodaként használt bérelt épületben székel, egyfajta családi vállalkozásként is felfogható.

Tíz évvel ezelőtt 38 diák kezdhette meg tanulmányait a nagymagyari magániskolában. Jelenleg 68-an látogatják az intézményt, mely a családias légkörét továbbra is megőrizve a képzésnek többféle formáját kínálja számukra. A magániskolában hároméves tanulmányi időben képeznek varrónőket, fodrásznőket, asztalosokat és autószerelőket. Azoknak a diákoknak, akik ezeket a szakmákat választják, a képzés végén szakvizsgán kell számot adniuk tudásukról és szakmai felkészültségükről. 1995 óta az iskola szakosítót is működtet, amely kétéves továbbképzést nyújt a jelentkezők számára, akik tanulmányaik befejezése után érettségi vizsgát tesznek. A tapasztalatok azt igazolják, hogy szükség van erre a képzési formára. Nagyon sokan választják a szakosítót, sőt, mivel esti tagozaton is elvégezhető, 30-40 éves felnőttek is igénybe veszik az iskolának ezt a szolgáltatását. Az esti csupán anynyiban különbözik a nappali tagozaton folyó képzéstől, hogy a tanulmányok ideje egy évvel hosszabb. A szakosítóban egyébként ruhaipari technikusokat, hajkozmetikusokat, gépészeket és elektrotechnikusokat képeznek. Horváth Mária igazgatóhelyettes elmondta, terveik között szerepel, hogy jövő tanévtől további szakokkal is bővítik a kínálatot. Ezzel egy új képzési formát is szeretnének meghonosítani az intézményükben. Az új szakokat négyéves képzés során oktatnák, s ennek befejeztével érettségi bizonyítványt szerezhetnének a diákok. Szeptembertől tehát nagy valószínűséggel ruhatervezői és vállalkozói szakot is nyitnak. Ez azonban a jelentkezők számától is függ, mint ahogyan az is, kell-e majd felvételizni az új, négyéves szakokra. Abban az esetben, ha húsznál többen adják be felvételi kérelmüket, a jelentkezőknek felvételi vizsgát kell tenniük magyar, illetve szlovák nyelv és irodalomból, valamint matematikából. „Azért indítjuk be az érettségi vizsgával záruló szakképzést, mert tapasztalataink szerint a szülők döntő többsége azt szeretné, ha gyereke érettségi bizonyítványt szerezne. A szülők, illetve a társadalom elvárásai miatt egyre kevesebb a szakmunkásjelölt” – mondja az igazgatóhelyettes.

Horváth Mária A nagymagyari magániskolában folyó képzésnek az ad egyedi ízt, hogy az általános tárgyakat közös órákon sajátítják el a különböző szakokon tanuló diákok. A szakórákat természetesen külön tartják valamennyi szak esetében. A gyakorlati képzés színtereit a nagymagyari és a környékbeli vállalkozások biztosítják a magániskola növendékei számára, akik ezekben a műhelyekben és kisebb-nagyobb üzemekben szerezhetnek szakmai gyakorlatot. A fodrászok és a varrónők számára az iskola épületében is tartanak fenn műhelyt, ahol jól képzett mesterek felügyelete alatt folyik a munka. A szakmai képzést az is könnyíti, hogy a gyerekek gyakran vesznek részt különféle szakmai kirándulásokon, melyeken rengeteg élményt szerezhetnek.

A magániskola növendékeinek számos lehetőségük van bemutatni munkáikat. Az iskola vezetősége rendszeresen szervez a helyi, sőt más falvak művelődési házában is divatbemutatókat, ahol a varrónőjelöltek bemutathatják a saját tervezésű és készítésű ruháikat. Természetesen nemcsak a varrónők, hanem a magániskola többi szakmunkásjelöltje is bemutatkozhat az ilyen jellegű, saját készítésű termékek kiállításán. Tavaly egy Pozsonyban megtartott hasonló rendezvényen is feltűnést keltettek a nagymagyari magániskola növendékeinek munkái.

Az iskolában szabadidős programot is kínálnak a diákoknak. Délutáni foglalkozás keretében keleti harcművészetet oktatnak a növendékek számára.

Mivel kis létszámú csoportok alkotják az egyes osztályokat, a tanárok minden tanítvánnyal egyedi szempontok alapján foglalkozhatnak. Az alacsony diáklétszám lehetővé teszi számukra, hogy alaposabban odafigyeljenek a gyerekek szakmai fejlődésére, ha kell, külön foglalkozzanak azokkal, akik nehezebben sajátítják el az ismereteket. Ez a családias légkör jelenti talán az intézmény fő vonzerejét. „A szülő joggal várja el tőlünk, hogy gyerekének szellemi és szakmai fejlődésére kellő figyelmet fordítsunk. Éppen ezért próbálunk maradéktalanul megfelelni ezeknek az elvárásoknak. A szülők elégedettségét pedig mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy gyakran kerülnek át hozzánk diákok az állami szakmunkásképzőkből, mert a szülők a gyerekeik számára a mi intézményünket sokkal megfelelőbbnek tartják. Az állami iskolákra kevésbé jellemző ez a tanár-diák közötti jó és eredményes kapcsolat. Ebben a tanévben pedig már tandíjat sem kérünk, ezért is választanak minket sokan azok közül, akik a tandíjkötelezettség elkerülése miatt korábban állami iskolára jelentkeztek volna” – árulja el Horváth Mária.