Megjelent az augusztusi Irodalmi Szemle

A lapszám gerincét azok a tanulmányok adják, amelyek lezárt, illetve alakulóban lévő életműveket vesznek górcső alá. Bolemant Lilla Szenes Piroska Csillag a homlokán című regénye kapcsán a feminista narratológia egyes kérdéseiről töpreng, Filep Tamás Gusztáv Szenes Erzsi deportálásának körülményeit vizsgálja, Gál Éva a csehszlovákiai magyar irodalom 1930-as évekbeli történeseivel foglalkozik. Duba Gyula is a „régiekhez” nyúl vissza: évfordulóik apropóján emlékezik meg Sas Andorról, Egri Viktorról és Csanda Sándorról. Csanda Gábor Tamás Mihály és Tamás Mihályné Csanda Sándorral való, igen adatgazdag és számos új, eddig ismeretlen adatot és adalékot tartalmazó levelezését adja közre, Vilcsek Béla pedig Cselényi László életművének fogadtatástörténetét elemzi. Így érkezünk el a kortárs irodalomhoz: Tallós Péter írása a közemúlt egyik legsikeresebb szlovákiai magyar regényének, Hunčík Péter Határesetének recepciójához szolgál új aspektusokkal, míg Márkus Béla a ritkán megszólaló Hogya Györgyről közöl összegző tanulmányt. Kovács Lajos a közelmúltban elhunyt M. Csepécz Szilvia gyermekkönyv-trilógiájáról írt A tartalommal megtöltött pillanat címmel, Tóth László Vonások című írása pedig három szlovákiai magyar szerzőt mutat be: Lehocky Terézt, Lacza Évát és Bettes Istvánt. A Szlovákiai Magyar Írók Társasága által megjelentetett Hagyománytör(tén)és című kötettel foglalkozik Szalay Zoltán kritikája. A lap szépirodalmi rovatában folytatódik Márai Sándor fiatalkori, eddig ismeretlen tárcáinak közlése (közreadó: Ötvös Anna), versekkel Kulcsár Ferenc és Markó Béla jelentkeznek, és elolvashatjuk Gál Sándor naplójegyzeteinek legújabb részeit.

A lapszámot Mayer Éva illusztrálta, akit Gyenes Gábor mutat be. (szalzo)