Ma lenne 70 éves Esterházy Péter

Az egyszerre félelmetes és felemelő Hasnyálmirigynaplóban viszont már azon is eltöpreng, „Hogy az életnek a művek rovására történő fölértékeléséből mi minden következik. Hogy nem számít a műgond, többet ér az élet spontaneitása, formátlansága. Az őszinteség, a kézzelfogható valóságvonatkozások, az ún. irodalmon kívüli erények fölértékelődése. Az így olvasott személyes mű nem »jó mű«, viszont nem csak mű(vészet).”

Esterházy a kortárs magyar prózairodalom egyik legjelentősebb alakja. Főleg eleganciát, stílust, ízlést, könnyedséget és iróniát lehet tanulni tőle. Már két első elbeszéléskötetében (Fancsikó és Pinta, Pápai vizeken ne kalózkodj,1977) újszerű, szokatlan nyelvet használ, ám a magyar irodalom anekdotikus hagyományaira is épít. Az 1979-es Termelési-regény az önértelmezést boncolgató elbeszélésmód egyik alapszövegévé vált újabb prózairodalmunkban. 

A nyolcvanas évek elejétől évente jelentek meg kisregényei, amelyek folyóiratokban közölt szövegekkel kiegészítve, Bevezetés a szépirodalomba címmel rendeződtek könyvvé. 1987-ben nagy sikert aratott a Csokonai Lili álnéven írt Tizenhét hattyúk, amelynek főhőse, Weöres Sándor Psychéjének modern utóda ékes 17. századi nyelven adta elő napjainkban játszódó szerelmi történetét. Későbbi „nő-tárgyú” könyvei (Hrabal könyve, Egy nő) arról tanúskodnak, hogy írójuk hihetetlen beleérzéssel térképezi fel a nőiség finom árnyalatait.

1988-ban jelent meg irodalmi tanulmányainak első kötete, A kitömött hattyú, később publicisztikáiból több kötetet is összeállított. Jelentős a Harmonia caelestis című fikciós családi krónikája, majd a Javított kiadás, amelyben ironikus-indulatos megjegyzéseivel adta közre apja ügynöki jelentéseinek egyes részleteit. Futballkönyvei (Utazás a tizenhatos mélyére, Semmi művészet) is nagy sikert arattak, utóbbit 2009-ben az év legjobb futballkönyvének választotta a Német Futballkultúra Akadémia.

2013-ban publikálta Egyszerű történet vessző száz oldal című regényét, amely a 17. századba kalauzolja olvasóját. A művet 2014-ben Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk-változat címmel folytatta, az 1950-es évek Magyarországán játszódó családregényt komolyabb hangvétel jellemzi, mint az előzményt. 2015-ben jelent meg Szüts Miklós festőművésszel közös kötete, A bűnös, valamint Az évek iszkolása című, Marianna D. Birnbaummal készült beszélgetős könyve. 

Drámaíróként is jelentőset alkotott. Utolsó színpadi művét, a Mercedes Benz című történelmi revüt a Szlovák Nemzeti Színházban mutatták be. Műveiből több film is készült (Idő van, Tiszta Amerika, Anna filmje, Érzékek iskolája). Számos magyar és nemzetközi elismerést kapott, köztük Herder-díjat és Kossuth-díjat.