Látvány és gondolat

Ölvecky András második éve foglalkozik a komáromi GIMISz Diákszínpaddal. Alázattal, egyben bátran nyúlt Homérosz Odüsszeiájához, amelyből Ulysses címmel csinált mozgalmas, sokszereplős „kalandjátékot”. Alázattal, mert nem törekedett a manapság trendi modernizálásra, mai környezetbe helyezésre. És bátran, mert a veretes szöveghez látványos, mégis pofonegyszerű díszletet talált ki. A közönséget felültette a színpadra, a szereplők pedig gyakran a nézőtér széksorai közül bukkannak fel, mintha a tenger felől érkeznének. A fő díszletelem és egyben kellék egy hatalmas nejlonfólia, amellyel az egész kamara-nézőteret be tudják takarni, azaz bevonják a játékba. Négy Odüsszeusz szerepel az előadásban, mivel négy kalandot mutatnak meg az eposzból: a Küklopsz barlangját, Kirkét, a sziréneket és Hádész birodalmát. A rendező habitusuk alapján osztotta ki a feladatokat a négy srácnak: van a mélázó, lakonikus alkat, a vehemens, a gyorsan cselekvő, a gondolkodó, szóval az egyes fejezetekhez keresett karaktereket. Mind a négyen végig természetes hangsúlyokkal mondják a szöveget, összecsengetve ritmust és értelmet, ismét csak bizonyítva, hogy a magyar fülnek milyen magától értetődő a hexameter, illetve, hogy egy ókori hőseposzba is beleférnek mai élethelyzetek, dilemmák és érzések. A lányok sem csupán biodíszletként funkcionálnak, gyakran ők lökik tovább a cselekményt. A Bodon Andrea vezetésével működő, kassai gimnazistákból álló KGSzT Diákszínpad ezúttal József Attila alakját és költészetét idézte meg a Jókai Napokon. Csaknem ugyanezzel az összeállítással szerepeltek a Tompa Mihály Országos Versenyen is, az irodalmi színpadok kategóriájában. Ez egy kicsit több az irodalmi műsornál és egy kicsit kevesebb a színháznál. A szereplőknek vannak ugyan színészi feladataik, ám végig a szöveg dominál, nem pedig a nonverbális elemek. A rendező elsősorban hangulatokat akart megragadni József Attila versei által, különös tekintettel a nőkhöz való viszonyára, illetve a magára hagyatottság érzésére. Bodon Andrea tíz évvel ezelőtt már készített egy összeállítást a költő legismertebb verseiből. Ezúttal kevésbé ismert költemények is bekerültek a műsorba, gyakran párbeszédes formában, sorokra szedve. A csoport zenész tagjai jó néhány verset meg is zenésítettek, két gitárral, ügyesen, színesen és leleményesen, egy helyütt még rock and roll ritmusok is felcsendülnek. A prózai részeket is gyakran kísérik zenével, és a két zenész szerves része a produkciónak, azaz szöveget is mondanak, nem csak énekelnek.