Kóti Árpádot választották a nemzet színészének

Budapest |

<p>Kóti Árpádot, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház művészét választották a nemzet színészének hétfőn Budapesten - tájékozatta az MTI-t a Nemzeti Színház kommunikációs osztálya.</p>

A választást hagyományosan a Nemzeti Színházban tartották, ahol a nemzet színésze címet viselő tizenegy művész döntött arról, hogy a november 7-én elhunyt Gera Zoltán helyére Kóti Árpád Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, kiváló és érdemes művész kerül a testületbe.    A színház közlése szerint hétfő délután félórás tanácskozás után hozták meg döntésüket a nemzet színészei. Törőcsik Mari, Molnár Piroska, Tordy Géza, Bodrogi Gyula, Haumann Péter és Király Levente személyesen vett részt a tanácskozáson, Psota Irén, Berek Kati, Cserhalmi György, Máthé Erzsi és Bitskey Tibor pedig telefonon adta le voksát.    Az új nemzet színészének elsőként Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója gratulált telefonon. Az elismerést a Nemzeti Színház egyik előadása előtt adják majd át Kóti Árpádnak.    A Nemzet Színésze címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek. A címet első ízben 2000. augusztus 22-én adták át, halálig szól, egyszerre legfeljebb tizenketten viselhetik, és életük végéig részesülnek a jelenleg havonta nettó 630 ezer forint juttatásban.    Ha a cím egy viselője elhalálozik, a megüresedett helyre a cím többi birtokosa egyhangú szavazással tehet javaslatot. A Nemzet Színésze cím annak adományozható, aki fő- vagy epizódszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtott, betöltötte a 62. életévét, 40 évet a színészi pályán vagy legalább 20 évadot - évadonként legalább egy szerepben - a Nemzeti Színház színpadán töltött.    A nemzet színésze jelenleg Berek Kati (2000-től), Bitskey Tibor (2014-től), Bodrogi Gyula (2007-től), Cserhalmi György (2014-től), Haumann Péter (2010-től), Király Levente (2006-tól), Kóti Árpád (2014-től), Máthé Erzsi (2000-től), Molnár Piroska (2011-től), Psota Irén (2000-től), Tordy Géza (2008-tól) és Törőcsik Mari (2000-től).    A cím korábbi birtokosai: Agárdy Gábor (2006-ban hunyt el), Avar István (2014-ben hunyt el), Bessenyei Ferenc (2004-ben hunyt el), Darvas Iván (2007-ben hunyt el), Garas Dezső (2011-ben hunyt el), Gera Zoltán (2014-ben hunyt el), Kállai Ferenc (2010-ben hunyt el), Komlós Juci (2011-ben hunyt el), Lukács Margit (2002-ben hunyt el), Raksányi Gellért (2008-ban hunyt el), Sinkovits Imre (2001-ben hunyt el), Szabó Gyula (2014-ben hunyt el), Sztankay István (2014-ben hunyt el) és Zenthe Ferenc (2006-ban hunyt el).    Kóti Árpád 1934-ben Bucsán született. A színművészeti főiskolán 1958-ban végzett, de diplomáját nem vehette át. A Békéscsabai Jókai Színházban mutatkozott be a színpadon 1958-ban, ezt követően 1960-ban az egri, egy évvel később a veszprémi, majd a szolnoki színházhoz szerződött.    A debreceni színháznak 1963-tól tagja, címszerepet alakított többek között a Ványa bácsi, a Lear király, a Dundo Maroje és az Én, Károli Gáspár című előadásban. Jelenleg Szabó Magda Régimódi történet (Koporsós), Móricz-Kocsák-Miklós Légy jó mindhalálig (Pósalaky), Heiner Müller Titus Anatómiája - Róma bukása (Marcus Andronicus) című darabjában játszik.    Művészi pályája elismeréseként 1978-ban Jászai Mari-díjat kapott, 1985-ben érdemes művész, 2001-ben kiváló művész lett, 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntették ki, 2014-ben pedig Kossuth-díjat kapott több mint öt évtizedes, kimagasló színművészi pályája elismeréseként. Aase-díjas, Csokonai-díjas, 2002-ben a Pécsi Országos Színházi Találkozón a legjobb epizódszereplő díját kapta meg. Az idén, 80. születésnapján a Nemzeti Színház színpadán is köszöntötték őt kollégái, barátai. Kóti Árpád 1934. november 15-én született a Békés megyei Bucsán. Kiskunfélegyházán járt testnevelési gimnáziumba, és középiskolai tanára biztatására kezdett versmondással foglalkozni. Érettségi vizsgáját követően egyszerre három intézménybe is felvételt nyert: a testnevelési főiskola, a soproni erdőmérnöki kar és a színművészeti főiskola közül az utóbbit választotta, bár saját bevallása szerint korábban színházi előadást sem látott.     A Színművészeti Főiskolát 1958-ban végezte el, osztálytársa volt Törőcsik Mari, Bodrogi Gyula, Madaras József, Margitai Ági. Első sikerét József Attila Hazám című versének elszavalásával még főiskolásként aratta tanára, Básti Lajos és osztálytársai előtt. 1958-ban a Békés Megyei Jókai Színházhoz szerződött. 1960 és 1963 között az egri Gárdonyi Géza Színházban, a veszprémi Petőfi Színházban és a szolnoki Szigligeti Színházban is játszott. 1963-ban Lengyel György hívására a debreceni Csokonai Színházba szerződött, a rendező először G.B. Shaw Szent Johanna című darabjában instruálta. Az intézménynek több mint öt évtizede - ma már örökös - tagja, és a várost és a társulatot a budapesti Nemzeti Színházért sem volt hajlandó elhagyni.    Kóti Árpád első komoly sikerét a Kapaszkodj Malvin, jön a kanyar című színdarabban, a magyar hősi halott katona megformálásával aratta. Elsősorban drámai karakterszerepek alakítója, a legszebben, legtermészetesebben beszélő magyar színészek egyike. Szerepei közül kiemelkedik Csehov Ványa bácsija, Hamvai Kornél Márton partjelző fázik, Marin Drzic Dundo Maroje, valamint Tóth-Máthé Miklós Én, Károli Gáspár című darabjának címszerepe. Shakespeare Lear királyában először Edmund, majd Gloster szerepe találta meg, és 75 évesen eljátszotta a címszerepet is. Nagy sikert aratott Háy János Gézagyerek című darabjának Herda Pityujaként is. Filmen is játszott, többek közt a Tűzoltó utca 25., illetve a Ponyvapotting című alkotásokban.    Művészetének elismeréseként megkapta a Jászai Mari-díjat (1978), az érdemes művész (1985) és a kiváló művész címet (2001). 1990-ben Aase-díjjal tüntették ki, 2002-ben megkapta a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) díját. Két alkalommal kapott Csokonai-díjat, 2005-ben pedig Debrecen Kultúrájáért díjjal ismerték el művészeti tevékenységét. Idén márciusban Kossuth-díjjal tüntették ki több mint öt évtizedes, kimagasló színművészi pályája elismeréseként. A díj átvételekor így fogalmazott. "A színészet a legnehezebb pálya. Ugyanakkor játék, amelybe nem kell belehalni".
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?