Koltai Lajos: "hatalmas veszteség érte az irodalmat és Magyarországot"

"Teljesen lenyűgözött, hogy létezik ilyen magyar irodalom. A Sorstalanság volt az a regény, amelynél először éreztem, hogy nemcsak fényképezni szeretném, hanem megrendezni is" - fogalmazott Koltai Lajos.    Az operatőr-rendező felidézte, hogy amikor elmondta a véleményét Kertész Imrének a Sorstalanság első forgatókönyvéről, amelyet Spiró Györggyel együtt írt, Kertész nagy örömmel fogadta: "na végre érti valaki, amit írtam".    "Tudtuk, hogy nagy feladat ezt lefordítani a filmes nyelvre, de rögtön elhatároztuk, hogy ezt együtt fogjuk megtenni. Meggyőztem őt, hogy a fiú lelkéből akarok kiindulni, abból akarok kilátni, annyit, amennyit ő meg akar érteni ebből az elképesztő és lehetetlen világból, ami körülveszi"  - mesélte a film születéséről.    Barátokként, "kölykös izgalommal" készítették elő a filmet, Kertész tíz oldalanként küldte át neki a forgatókönyvet, és "visszatette azokat az érzelmeket, amelyek előzőleg hiányoztak a könyvből", amelyek nélkül Koltai szerint ez a film nem létezik. "De megegyeztünk a legfontosabb dologban, hogy érzelmes lehet a film, szentimentális azonban nem" - emlékezett.    A forgatásra Kertész Imre csak egyszer látogatott el, mert olyan mélyen érintette őt a helyszín, egy felépített koncentrációs tábor. "De állandóan ott volt mögöttem, ott volt a segítő keze, a forgatókönyvben az a támaszték, amelybe az elveszett pillanatokban bele tudtam kapaszkodni. Ez volt a jellemző a kapcsolatunkra is: kölcsönösen gyümölcsöző volt".    Koltai Lajos fantasztikus emberként beszélt Kertész Imréről, aki megajándékozta az írásával, a bizalmával és a barátságával. Mint mondta, a 2005-ben bemutatott film több vetítésére is elment az író, és mindig felfedezett benne valami olyan rejtett részletet, szépséget, amely megörvendeztette.     "Nagyon elmenőben volt már" - mondta szomorúan a rendező a 87. évében csütörtökön elhunyt Kertész Imréről.