„Kitágítottuk a magyar nyelv határait”

A besztercebányai Bél Mátyás Tudományegyetem Filológiai Kara ebben az évben lesz ötéves. Fennállásának e rövid ideje alatt milyen eredményeket ért el?

A besztercebányai filológiai kar az egyetem nyolc kara közül a legfiatalabb, 1997 szeptemberében alakult. A szlovákiai egyetemek rendszerében ez az egyetlen kar, amely komplex és rendszeres tantervi program keretében a fordítók, műfordítók, tolmácsok és filológiai szakemberek ötéves magiszteri képzését látja el. A kar mindennemű tevékenységét – az oktatói és a tudományos munkát, a publikációkat – annak az elvnek az érvényesítése hatja át, amely a hazai kultúra legjobb demokratikus és humanista hagyományain alapszik, s amely lehetőséget biztosít a szabad véleménynyilvánításra és kritikai gondolkodásra. A kar hét tanszékén jelenleg közel 70 tanár látja el az oktatást. Tizennégy nyelvi szakon folyik a jövendő fordítók, tolmácsok és elméleti filológiai szakemberek képzése, a nappali tagozaton több mint 470, a kihelyezett tagozaton több mint 130 diák tanul. Az alig ötéves múltra visszatekintő besztercebányai filológiai kar rövid idő alatt minőségi szakoktatói munkával hívta fel magára a figyelmet, jelentős eredményeket ért el a szakos orientációjából eredő tudományos kutatásban. Működésének kezdetétől napjainkig negyven önálló kötetet, monográfiát, tanulmánygyűjteményt és tanulmányi szöveget adott ki, folyamatosan jelenteti meg az egyetlen szlovákiai soknyelvű filológiai szakfolyóiratot, a negyedéves Filologická revue-t, amelynek kedvező visszhangja van itthon és külföldön is.

Tudomásom szerint a besztercebányai filológiai kart egyszer már akkreditálták, mégis arról hallottam, hogy jelenleg gondot okoz önöknek az akkreditáció.

Karunkat 2000 decemberében már egyszer akkreditálták, később adminisztrációs okokra hivatkozva felfüggesztették. Az elmúlt hónapokban az Akkreditációs Bizottság legújabb rendeletei alapján a karról szóló anyagot az új vezetés teljes mértékben átdolgozta, kiegészítette és újból benyújtotta. Jelenleg karunk anyagát az Akkreditációs Bizottság munkacsoportja értékeli és terjeszti elő jóváhagyásra.

Helyénvalónak tartja-e, hogy önök éppen Besztercebányán alapították meg a magyar tanszéket?

Filológiai szaktanszéket filológiai karon lehet létrehozni, és ez most Besztercebányán működik. A magyar szakos képzés számára is több szempontból kedvező, hogy Szlovákia szívében van, mivel e téren nem lehet, nem szabad csak Nyugat-Szlovákiában gondolkodni, a magyar kisebbség geográfiai elhelyezkedése szempontjából sem. Nem lehet csodálkozni azon, ha Közép- és Kelet-Szlovákia déli részéről a közelebbi magyarországi főiskolákra és egyetemekre iratkoznak be az érdeklődők, s nem a pozsonyi, komáromi, nyitrai felőoktatási intézményekbe. Azzal, hogy a besztercebányai egyetemen nyitottunk magyar szakot, magyarországi vélemények szerint is hagyományt teremtettünk és kitágítottuk a magyar nyelv határait.

A köztudatba egyre inkább bekerül a besztercebányai magyar szakos képzés, mely nem a pedagógusok felkészítését szolgálja. Mi a specifikuma az önök tanszékének és a képzés profiljának?

A besztercebányai finnugor nyelvek tanszékét 1998 szeptemberében hoztuk létre, ami annyit jelent, hogy most már a nappali tagozaton négy évfolyamban folyik a magiszteri képzés. A kihelyezett tagozaton a losonci konzultációs központban is képezünk magyar szakos diákokat. Tanszékünk a kar és a szak jellegének megfelelően a filológiai alapképzés után a felsőbb évfolyamokban háromféle specializálódást kínál a diákoknak: a fordítói, illetve műfordítói, a tolmács és a filológiai szakosodás lehetőségét. Ez visszatükröződik az éppen most átdolgozott tantervben, a kredit rendszerű oktatási tevékenységi formában. A specializálódási lehetőség egy új műfordítói generáció színre lépését is jelentheti, újból megerősödhet és gazdagodhat a szlovákiai magyar kontrasztív nyelvészeti, összehasonlító irodalmi és interdiszciplináris kutatás területe.

Hogyan látja a fordítás és tolmácsolás szak érvényesülési lehetőségét?

Az érdeklődők a nyelvek tanulásában, a (mű)fordítói, tolmács, valamint filológus szakképzettség megszerzésében a társadalmi megbecsülés és érvényesülés lehetőségét látják. Ezt bizonyítja a felvételire jelentkezők ismétlődően magas létszáma is. Ehhez a tényhez nyilván hozzájárul a pedagógusi pálya utóbbi években megfigyelhető jelentős társadalmi presztízsvesztése, valamint a szlovákiai magyar tanító- és tanárképzés körüli problémák megoldatlansága, krónikus bizonytalansága és kedvezőtlen helyzete. A filológiai, fordítói és tolmács szak végzősei kulturális területen, szerkesztőségekben, kutatóintézetekben, levél- és kézirattárakban, a vállalkozói szférában, a diplomácia területén és a társadalom különböző szintű állami és magánszférájában működő fordítói, tolmács valamint tudományos kutatói státusokban helyezkedhetnek el, és szakuk jellegének, egyéni képességeiknek megfelelő feladatokat láthatnak el.

Milyen a finnugor nyelvek tanszékének tanári ellátottsága? Hány magyar szakos diák tanul Besztercebányán?

Fokozatosan fejlődő tanszékünkön jelenleg hat tanár látja el az oktatást, köztük két professzor és két habilitált docens. A tanszék titkárnője egyúttal a kézikönyvtár irányítója. Tanszékünk tagja többek között a filológiai kar egyetemi tanácsának elnöke és egyik dékánhelyettese. További terveinkben szerepel a tanári állomány bővítése, mivel az újabb évfolyam megnyitásával, a diákok létszámának emelkedésével és a további szakdiszciplínák besorolásával újabb tanerőkre van szükségünk. Reméljük, idő kérdése csupán, hogy tanszékünk mellett magyar nyelvi lektorátus és vendégoktatói státus jöjjön létre a magyar és a szlovák kulturális minisztériumok közötti kulturális és tudományos együttműködési szerződés keretében. Ha mindez létrejön, diákjaink könnyebben és szervezettebben jutnának hozzá az oktatás során használt szakirodalomhoz, a szakkönyvtár és a tudományos műhely is megerősödhetne. Magyar szakos diákjaink létszáma a nappali és az extern tagozaton meghaladja a hatvanat, közülük többen szakpárosításuknak megfelelően német, angol nyelvterületeken és Magyarországon vannak részképzésen.

Mi a kredit rendszerű oktatás lényege?

A kredit oktatási formát a 2001/ 2002-es akadémiai évben vezettük be az 1. évfolyamban. Lényegét már rövidített megnevezése is jelzi: ECTS - European Credit Transfer System. Ennek értelmében a diákok az egyik európai egyetemen szerzett krediteket átvihetik egy másik európai egyetemre a tanulmányok folytatásakor. A szerzett kreditek kölcsönös elismerésével teret kap a diákok aktivitása, és leegyszerűsödnek a formalitások. Az angol nyelvű megnevezések egységesek lesznek az európai kontextusban, s az információs bázis egyértelműséget biztosít a diákok cseréjének lebonyolításában is. A diákok értékelése is komplexebbé válik, a másik egyetemen való tanuláskor nem kell megszakítaniuk a stúdiumot, mint azt a klasszikus oktatási rendszerben kellett. A kredit rendszerű oktatási forma további előnye, hogy a diákok önállóan tervezhetik meg egész stúdiumukat, önállóan állítják össze tantervüket és órarendjüket, választhatják meg a tanulás tempóját és oktatóikat, ütemezhetik be egyetemi tanulmányaikat, önállóan határozhatják meg szakmai profiljuk kialakításának feltételeit. A külföldi partner egyetemeken való tanulás alapvető követelménye pedig az idegen nyelvek tudása, ezért egyben minden egyetemi hallgató érvényesülésének, eredményességének és külföldi tanulásának feltétele.

Jellemző-e, hogy az önök tanszékére csupán a közép-szlovákiai diákok jelentkeznek?

A híresztelések ebben az esetben is túloznak. Ugyanúgy vannak diákjaink a nappali tagozaton Pozsonyból, Komáromból, Dunaszerdahelyről, mint Rimaszombatból, Kassáról, Királyhelmecről és más szlovákiai városokból. A losonci konzultációs központunkban a kihelyezett tagozaton tanuló diákjaink főként a közép-szlovákiai régióból valók. Ez viszont természetes dolog, mivel ezt a kihelyezett oktatói központot az ő kérelmükre nyitottuk meg.

Milyen szakpárosításokkal nyitják meg a magyar szakot a következő tanévben?

A kredit rendszerű oktatásra való fokozatos áttérés a következő tanévre meghirdetett stúdiumlehetőségeket is kibővíti. A diákok a nappali tagozaton a magyar szakot szabadon párosíthatják az angol, a szlovák, a német, a spanyol és a francia nyelvi szakokkal. Előzetes felméréseink és konzultációink szerint kellő szintű érdeklődésre számíthatunk a felsorolt szakpárosítási lehetőségek esetében, s a szlovákiai magyarság körében eddig hiányolt szaklehetőségeket is kínálunk. A besztercebányai filológusképzés (tolmács és műfordító) további lehetőségeit felhívás formájában közzétettük a szlovákiai magyar sajtóban is.

Mi a véleménye a felvételiző diákok magyar nyelvi és irodalmi felkészültségéről?

A felvételiző diákok teljesítményén meglátszik, hogy melyik iskolában érettségiztek, vagy hogy ki tanította nekik a magyar nyelvet és irodalmat. Vannak jó képességű és eredményes középiskolai, illetve gimnáziumi magyar szakos tanárok, s vannak persze olyanok is, akik nem veszik át még az előírt tantervi anyagot sem. Sajnos az előbbiekből van kevesebb. A felvételizők számára gondot szokott okozni a komplex nyelvtani elemzés és a verstani feladatok megoldása. A diákok bevallása szerint több gimnáziumban nem gyakorolják a helyesírást, nem jut idő a nyelvtanra, a poétikai ismereteket a tanár sem tudja meggyőzően. Örülnénk, ha észrevételeinket személyesen elmondhatnánk a gimnáziumi szakos tanároknak, s megbeszélhetnénk a tennivalókat. Mindnyájunk érdekét szolgálná!