Haydn Explozív

Az idei esztendő Haydn jegyében telik, halálának 200. évfordulója alkalmából. Ausztria (is) számtalan rendezvénnyel emlékezik meg híres szülöttéről. Az ünneplésből nem marad ki Kismarton sem. Miért is maradna? Haydn évtizedeket töltött az Esterházyak szolgálatában – a művészetkedvelő hercegi családnál indult karrierje az udvari zenekar másodkarmestereként, s európai hírű művészként, korának ünnepelt zeneszerzőjeként hunyt el Bécsben. (Hamvai 1820-tól Kismartonban nyugszanak.)

Joseph Haydn élete igazi sikertörténet: 1732-ben a Hainburghoz közeli, osztrákok, magyarok és horvátok lakta Rohrau nevű kis faluban született egy szívesen zenélgető, énekelgető szegény kerékgyártó fiaként. Tehetségének, szorgalmának, kitartásának – és nem utolsósorban mecénásainak, az Esterházyaknak – köszönhetően szép ívű pályát futott be. A zenetörténet a szimfóniák atyjaként (több mint százat komponált), a vonósnégyes „feltalálójaként” tartja számon Haydnt, aki nagy hatással volt az őt követő zenei fejlődésre, s akinek művei ma sem hiányoznak a koncertpódiumokról. Ennek tükrében az is figyelemre méltó, hogy Haydn amolyan „autodidaktaként” volt kénytelen tudását fejleszteni: Kismartonban ugyan nyugodt munkakörülmények között, ám a külvilágtól csaknem teljesen elzárva alkotott. Nem követhette naprakészen az egyetemes zenei fejlődést, így a komponálást illetően sok mindent saját magának kellett kikísérleteznie. A dicsőség azonban nem szállt a fejébe: magánemberként ugyanolyan kellemes, nyugodt, kedélyes volt, mint a muzsikája – a hercegi udvarban Haydn papának nevezték.

Dr. Stefan Ottrubay, az Esterházy Privatstiftung (Esterházy-alapítványok) igazgatója dr. Herbert Lachmayert kérte fel a kiállítás megrendezésére, mivel ő „mindig elő tud rántani valami különlegeset a kalapjából”. Az elismert nemzetközi szaktekintélynek számító kurátor elmondta: halálának bicentenáriuma alkalmából nem csupán a zeneszerző emlékét szerették volna felidézni, hanem igyekeztek azt is megfogalmazni, mitől, miért aktuális ma is Haydn és muzsikája. Ennek szellemében a kiállítás Haydnt „a nemzetközi zenei életre gyakorolt hatásának szemszögéből közelíti meg, és a világvárosokban, Bécsben, Párizsban és Londonban elért sikereit mutatja be”.

A belső kastélyudvaron átsétálva, a földszinti főbejáraton belépve a klasszikus oszlopsorok között Haydn és az Esterházyak kapcsolatával ismerkedhetünk meg. Az Európa terem a zeneszerző pályájának legfontosabb állomásait jeleníti meg. A Vonósnégyes szalon e zenei műfaj születését mutatja be, különlegesen látványosan, míg a Nyomda nevet viselő helyiség a kottanyomtatás eredetét és kezdeteit hozza közelebb. Az Operatermet a 18. század népszerű zeneműfajának szentelték a kiállítás rendezői, s az Esterházy-udvar pazar operaelőadásainak hangulatát eleveníti fel. A Bécsi szalon részleg a 18. század szellemi életét mutatja be, a Kabinetben pedig Haydn hagyatéka kapott helyet.

A kiállításon kortárs művészek Haydn által ihletett alkotásai is láthatók: ezek közül Pipilotti Rist játékos és ötletdús multimediális alkotását ajánlom a figyelmükbe, amely az Önzetlenül a lávafürdőben címet kapta.

Számos különleges kiállítási darabbal büszkélkedhet a Haydn Explozív: nem csupán az Esterházy család magángyűjteményének évszázados darabjait csodálhatjuk meg, kölcsönkapott műtárgyak utaztak Kismartonba Magyarországról és Londonból is.

Haydn-pálya- és korkép, mesteri „ecsettel”, fantáziadúsan festve, Haydn muzsikájával körítve – bele lehet feledkezni, nem hiányzik belőle sem a szépség, sem a leleményesség, sem a humor, sem a magával ragadó emelkedettség. Amint Dr. Herbert Lachmayer fogalmazott: igyekeztek vegyíteni a reális világot a szürreálissal. Sikerült. Ha Kismarton környékén járnak, szakítsanak időt a Haydn Explozív kiállításra, amely november 11-ig várja a látogatókat. Nem fognak csalódni.