Hajóorr és Bábel tornya

A színház nem ér véget az épület falánál, hanem a kertben folytatódik. A park kapujában Tolnay Klári és Latinovits Zoltán alakja – Melocco Miklós műve – fogadja a látogatót. A színház főbejárata előtti tér hajóorrszerűen nyúlik be a mesterséges vízfelületbe. A bejárat „hajóhídon” közelíthető meg; ez voltaképp a tradicionális színházak szokásos kétkarú rámpás felhajtójának a megfelelője. A mészkővel borított vasbeton hídra nyolc egész alakos, bronzból készült színészszobor került: Gobbi Hilda, Kiss Manyi, Ruttkai Éva, Latabár kálmán, Tímár József, Major Tamás, Sinkovits Imre, Lukács Margit, Básti Lajos és Soós Imre szobra (Bencsik László, Marton László, Melocco Miklós, Kligl Sándor és Párkányi Raab Péter alkotásai). A Blaha Lujza téri régi Nemzeti Színház főhomlokzatának sziluettje a hajóorr előtti vízfelületbe fektetve helyezkedik el. E mostani színház főbejárati homlokzatáról Párkányi Raab Péter kilenc múzsája, illetve Marton László tizennégy reliefje köszönti a színházrajongókat. Utóbbiak Makláry Zoltánt, Őze Lajost, Somogyi Erzsébetet, Rajz Jánost, Kálmán Györgyöt, Bihari Józsefet, Pártos Erzsébetet, Pécsi Sándort, Gábor Miklóst, Páger Antalt, Sulyok Máriát, Bulla Elmát, Feleki Kamillt és Dajka Margitot ábrázolják.

A kertben a teátrumok világát idéző díszletelemek jelennek meg. A Duna-parti oldalra „vörös kősivatagot” idéző színes mészkő burkolat és két spirituális építmény: labirintus és lépcsőpiramis (zikkurat) került. A nyírt sövényből kialakítandó labirintus szabadtéri színházi előadások díszletéül is szolgálhat. A „kősivatag” másik építménye, a négyszintes lépcsős kőpiramis Bábel tornyát vagy a maja nappiramisokat, az építmény hét terme pedig a Kékszakállú herceg várát idézheti fel. Az építményből kilépve egy reneszánsz szellemben megfogalmazott kis kertbe (viridáriumba) juthatunk ki.

A színházépületet övező különös világ városi közparkként funkcionálhat majd. (ÉT)