Film készült Kassákról és a független alkotásról

Kassák alkotásait gyakran fogadták nemtetszéssel élete során, mivel épp a művészetén keresztül adott hangot személyes lázadásának a rendszer és az állami ideológia ellen. A film nyomon követi életútját, nem csak Szlovákiában és Magyarországon, hanem Ausztriában, Csehországban, Franciaországban, Németországban és Ázsiában is. Nem biográfiai adatokat kínál, hanem Kassák tapasztalatainak, alkotásainak hatását keresi a kortárs művészek munkáiban, a művészettörténészek, művészetpártolók gondolkodásában, akik manapság hasonló élethely-zetekbe kerülnek, hasonló problémákkal szembesülnek, mint egykor ő. A magunk módjára üvölteni című film felhívja a figyelmet Kassák Lajos alakjának jelentőségére a képzőművészeti és irodalmi avantgárd világában, csakúgy, mint politikai szerepvállalására. A film arra keresi a választ, hogy lehet-e manapság a művészet „Tett”, akció, ami megváltoztatja a közéleti diskurzust, hogy mennyire tudja befolyásolni egy művész a társadalmat, és hogy mire számíthat egy független alkotó a 21. századi Európában, ha kompromisszumok nélkül akar élni és alkotni.

A film készítői szerint a művészet, amely érzékenyen reagál a társadalmi folyamatokra és a valóságból merít, mindig független és mindig veszélyeztetett, és a Kassák-univerzum lehetőséget nyújt megvizsgálni a független kelet-európai művész lehetőségeit, aki szembe találja magát egy adott politikai rendszer ideológiájával.

„Engem személy szerint lenyűgöz Kassák energiája, amellyel egy érsek-újvári munkásgyerek beleveti magát a festészetbe, az írásba, a kulturális élet szervezésébe. Azt hittem, ez a fajta lelkesedés csak az avantgárd hőskorára volt jellemző, de a forgatókönyvírók, Jakubecz Laci és Czímer Gábor, valamint Dér Asia rendező találtak olyan érdekes kortárs művészeket, akik készek lerombolni a régit, hogy újat hozzanak létre” – mondja a film producere, Kerekes Péter.

Kassák Lajost lehetetlen egyetlen avantgárd mozgalommal azonosítani, mert az expresszionizmus, a futurizmus, a szürrealizmus és a dadaizmus elemeit is használta. Virtuóznak tekintették, akinek eredményei és társadalmilag elkötelezett tevékenységei összefonódnak a következetes művészi energiával. Ő határozta meg az avantgárd fejlődésének ütemét Magyarországon. Egy személyben volt költő, regényíró, festő és dizájner.

A funkcionalitás és a társadalmi hatékonyság voltak műveinek fő vonásai, amelyeket egy modern művésznek meg kell valósítania a társadalmi egyenlőség világának megteremtése érdekében. Az első világháború idején Tett címmel alapított folyóiratot, amely elindította a politikai döntésekkel szembeni ellenállást Közép- és Kelet-Európában. Az elnevezés a háborúellenes német lap, a Die Aktion címére utal. Kassák gyakran adott hangot háborúellenességének az újságokban publikált verseiben. A Tett révén kapcsolatba került az I. világháborús országok művészeti aktivistáival, akiknek az volt a céljuk, hogy figyelmeztessenek a növekvő militarizmusra Magyarországon, Franciaországban, Németországban, és az egész akkori Európában. Festőként is felfigyeltek rá. Kassák vizuális kísérletei abból az igényből születtek, hogy üzenetét bármilyen rendelkezésre álló kommunikációs eszközön keresztül közvetítse. A konstruktivista esztétikára összpontosított, arra a geometriára, amely segítségével megalkotta manifesztumát. A festészet mellett a fényképezésbe is belemerült, különösen a társadalmilag tudatos fotózás érdekelte.

A film producere Kerekes Péter, társproducere az RTVS, a nézők a Filmtopia társaság forgalmazásában láthatják.