Kultúra

FELJEGYZÉSEK ÚTKÖZBEN: Felszámolt temetők VII. / Szarajevó

Ha az ember Szarajevó szinte bármelyik kiszögelléséről letekint, biztos lehet benne, hogy a világ legköltőibb látképe előtt áll. Az összes útleírás e paysage költőiségében kiemeli a temetőket: „A lejtőkön álló városrészek között szántóföldek és rétek terűlnek s dús termésű gyümölcsfák virítanak a házak udvaraiban és eldugott kertjeiben. A sűrű ház-sorok közt kanyargó szűk útczákban ellenben, kivéve a számtalan temetőt, csak ritkán látni egy-egy fát.” Olvashatjuk az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben című reprezentatív könyvsorozat idevágó részében.
Száz Pál

2019. augusztus 25. 13:00

FELJEGYZÉSEK ÚTKÖZBEN
- A szerző felvétele

Az útleírásokból világos, hogy az európai tekintet számára mennyire különös, szokatlan  volt ez a látkép, amelyben a holtak és elevenek országa lehatárolhatatlanul összekeveredik, egymásba csúszik, ahogy a megdőlt, turbános nisánok gombostűi megszakítják a gyümölcsösök zöldjét, a mahalák udvarházait, a legelőket, mintha színes rongyok tömegéből bukkannának ki a gombostűtartók. Nem szokott a szem ilyesmihez, ahonnét ezek az utazók jöttek, ott a város az eleveneké volt, amelynek perifériáján lehatárolva terült el a gettósított holtak városa. Legalábbis a 19. századi Prágában, Párizsban vagy Budapesten.
Philippe Ariès érdekes megfigyeléseket tesz kultúrtörténeti monográfiájában a nyugati civilizáció halálhoz fűződő viszonyának változásáról. Míg a holtak az antikvitásban a városfalakon kívül, elkülönítve kaptak helyet, addig a keresztény középkorban a templomok köré szerveződtek a temetők, az infrastruktúra középpontjában, minél közelebb a szent térhez. A középkor vége felé, s főleg a nagy pestisjárvány után, a temetők túltelítődésével jött létre a holtak állandó cseréje, az örök nyugalom átmenetivé válása. Azaz, hogy új temetkezésre csak a maradványok kihantolása után kerülhetett sor, amelyeket pedig osszuáriumokba gyűjtöttek – ennek példáját láthattuk a párizsi Ártatlanoknál vagy a Rouen-i Saint Maclou temetőnél.

A temetkezés e módja a felvilágosodás korában már nemcsak morózusnak, de higiéniailag aggályosnak tűnt. A nagy francia forradalom idején, a Monarchiában pedig

II. József rendeletének köszönhetően e temetőket felszámolják, s be is tiltják ezt a módszert: a holtak a földben maradnak, a sír személyessé vagy családivá válik, s a holtak a városon kívülre költöznek, akárcsak az antikvitásban. A 19. század folyamán pedig létrejönnek a holtak városai, igazi nekropoliszok, a nagy köztemetők a táguló városok peremén, mint Prágában az Olšany, Budapesten a Kerepesi vagy Párizsban a Montparnasse-i temető.

Nincs hát mit csodálkozni azon, hogy az a tekintet, amely a városban az elevenséghez és a holtak távoli birodalmának elzárásához volt szokva, furcsán költőinek találta a szarajevói látképet. Az iszlámban ugyanis szent a holtak nyugalma, tilos a sírokat megbolygatni, a temetők felszámolásáról szó sem lehet. Mindenkinek joga van a saját sírjához: még a polcolós egymásra temetés sem szokás. Az Oszmán Birodalomban a nyugati trendhez hasonló átrendeződések nem mentek végbe. Szarajevóban, s Bosznia-szerte, más tartományokban, az első muszlim temetők a hódításban elhunyt hősök, a sehidek sírjai (šehitluci), vagy a dzsámik udvarán (harem) jöttek létre. Majd a nagy temetők a város felett, a lejtők kiszögellésein.

S aztán talán bárhol. Vratnik negyedeiben az ember könnyen bukkanhat vén turbános sírkövekre akár a kiskertben is, vagy Kovačiban egy szalagkorlát és az út mellett, esetleg Mejtaš negyedében (a szó egyébként törökül azt a követ jelöli, amelyre a holtat a temetés előtt fektetik) egyenesen a ház udvarán ágaskodnak a nisánok, mellette mászóka és csúszda a gyerekeknek. „Mindenhol temetők vannak. Az utcákon, s az udvarokban, a mecseteknél. A holtak nem mennek el, az elevenek mellett laknak, a sarkon túl, az utca túlfelén” – írja útikönyvében Růžena Svobodová még a század elején.

Miután a Monarchia 1878-ban okkupálta Boszniát, megpróbálták, ha nem is felszámolni, de bezárni a régi temetőket – a vállalkozás a közfelháborodás miatt meghiúsult. Az első nagy köztemetőt a város peremén, a 33 hektáros, multikonfesszionális Baret csak a jugó időkben, 1966-ban nyitották meg. A régi temetők azonban Szarajevó okkupációja idején újraéledtek. Az ostromgyűrű és az orvlövészek veszélye miatt a haldokló város áldozatait újra a régi temetőkbe földelték. A város újra az eleveneké és holtaké lett, de a kettő együttélése (és -halása) a legbrutálisabb formában valósult meg. A háború utáni időszak furcsasága, hogy a régi temetőkbe azóta is temetkeznek – az időrágta, düledező turbános kövek között új nisánok ágaskodnak peckesen. A holtak nem mennek el, itt élnek a sarkon túl. A sarkokon, amelyek emléktábláin azokat a neveket sorolják, akik itt léptek át a holtak birodalmába huszonöt éve.

Ivo Andrić, aki itt töltötte ifjúsága nagy részét, írja egy szarajevói útirajzában – sorai a háború és a mai viszonyok felől nézve új értelemmel telítődnek: „Fehér muszlim temetők Szarajevó lejtőin. Ez egyike azon néhány témának, amelyeket izgalmasnak és lelkesítőnek érzek, tele vízióval és gondolattal, de képtelen vagyok legalább valamennyire hiteles ábrázolását nyújtani. Ám e temetők poézise megtalálja majd a maga költőit, s ezek nem a halál, de az élet költői lesznek. Mert mindig érvényes a régi igaz mondás, miely szerint a halál nem költőibb az életnél.”

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

Ellenzéki egyeztetés: még külön utakon

A Hyundai Kona Chilli egy szeretni való apróság

Sokszor lehet újrakezdeni az életet, de befejezni csak egyszer

Nehéznek nevezte házassága első évét Meghan hercegnő

Vádat emeltek Marián Kočner és három további személy ellen a Kuciak-gyilkosság kapcsán

Botrány a magyar parlamentben: megzavarták Orbán Viktor beszédét

Legfrissebb galériák
Olvasta már?

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!