Elkészült a Nemzet Színháza

A volt Expo-telkek néven ismertté vált területen, a mai Bajor Gizi parkban a Nemzeti Színház létrehozása nem volt „mindennapi” feladat, végig az idő szorításában dolgoztunk. A terület kiválasztásától a tervezésen és az engedélyezésen át a kivitelezésig a teljes folyamatot a nyitóelőadás időpontja (2002. március 15-e) határozta meg. Ám ha csúszik az engedélyezés, és csúszik a tervezés, akkor az építésre fordítható idő egyre rövidebb, egymásra futnak a megfelelő sorrendiséget igénylő technológiák, s egyre kevéssé adatik meg a hibázás lehetősége, mert nem marad idő a javításra.

Minden „bejött”! Amíg az elhatározásból tett lett, s eldőlt, hogy hol épül meg az új színház, addigra már 1999 őszét írtuk. Decemberre készült el az épület terve és az a dokumentáció is, amelynek alapján kiírhatták a kivitelezésre vonatkozó versenytárgyalást és megindulhatott az engedélyezési eljárás. Az építési engedély birtokában, ám még a jogerőre emelkedése előtt, 2000 szeptemberében hozzákezdtünk a munkához. ĺgy, mondhatni szabálytalanul próbáltuk meghosszabbítani a szűkre szabott időt. De a munkát a hatóság leállította, és csak háromheti kényszerszünet után – a jogerős engedély birtokában – folytathattuk az építést. Ez az idő később nagyon hiányzott. A gondjainkat csak tetézte, hogy 2000-ben igen korán beköszöntött a tél. A „zárt doboz” 2001 szeptemberére készült el. A befejező munkálatokkal „beszorultunk”, a már megkezdett színházi próbák miatt csupán éjszaka vagy a délutáni pihenő idején folytathattunk olyan tevékenységet, amely zajjal járt. De szinte minden munka zajjal járt.

A Duna közelsége – a változó talajvízszint, az időnként jelentkező víznyomás – nehezítette a mélyépítési munkákat, noha mélypince csak ott készült, ahol arra feltétlenül szükség van (az épület két síkon „ül”: az üzemi szárny legalsó szintje magasabban van, mint a stúdiószínpadot is befogadó közönségforgalmi szárny). A mélyebb munkagödröt résfalas eljárással határoltuk le, erre a másik szárnyon elég volt a ritkított cölöpfal is. Az épület terhét cölöpalap hordja, viseli.

A szűkre szabott idő kényszerítette ki, hogy csúszózsalus eljárással dolgozzunk, már ahol lehetett. A közönséget fogadó épületszárny szerkezete olyan bonyolult, összetett, hogy azt csak a hagyományos – monolitikus – eljárással építhettük meg.

A színházhoz beépítettünk 800 tonna acélt és 10 000 köbméter betont. S ez csak a váz! Felhasználtunk még egyebek között 1200 négyzetméternyi üveget, 23 500 négyzetméternyi belső burkolóanyagot és 7000 köbméternyi homlokzati kőburkolatanyagot, 9500 négyzetméternyi válaszfalat emeltünk. Mintegy 56 kilométernyi cső és 300 kilométernyi elektromos vezeték kígyózik az épületben...

Az épület feladatában és tömegében is három részre tagolódik. A központi része a majdnem kör alaprajzú, a nézőteret és a stúdiószínpadot magába foglaló épületrész. Ezt veszik körül a látogatókat befogadó-kiszolgáló (közönségforgalmi) terek. A harmadik rész a nagyszínpad és az azt patkó alakban közrefogó üzemi szárny. Az épület területe (a szabadtéri színpaddal együtt) 20 844 négyzetméter, a térfogata (a szabadtéri színpad nélkül) 84 270 köbméter.

Az előcsarnokba belépve teljes magasságában tárul elénk a fogadótér. Az épület jobb és bal oldalán egykarú lépcső vezet a felső szintekre. A közlekedést két felvonó is segíti.

A főszínpad alapterülete 24x17,9 méter. A színpadnyílás 12 méter széles és 7-8,7 méter magas. A színpad a nézőtér irányába 3,60 méteres íves előszínpaddal egészül ki. A földszinti nézőtér alatt van a központi ruhatár, az I. emeleten a büfé. A II. és a III. emeleten kialakított galériáról a Dunára és a budai hegyekre láthatunk rá.

A stúdiószínház a földszinti előcsarnok és a nézőtér alatt, a pinceszinten kapott helyet. A játszótérrel egybeépített nézőtéren mintegy százötven áthelyezhető szék fér el. A színház Duna felőli oldalán van az úgynevezett szabadtéri színpad, ennek nézőtere a színházat körülölelő park lépcsőiről közelíthető meg...

Ahol csak lehetett, természetes anyagokat: mészkövet, gránitot, fát gyapjút és üveget használtunk föl, a nézőtéri csillár például Swarovski-kristályból készült. A főbejárati előcsarnok falait üveg- és aranyberakás díszíti, a stúdiószínház előterében pedig egy sajátos: préselt eljárással létrehozott üvegpadlómozaikon járhatnak a nézők. Az uralkodó szín az épület egészében a kék, az óarany és a sötétbronz.

A Nemzeti Színház elkészült, a március 15-ei ünnepi megnyitóval a magyar színháztörténet egy fejezete lezárul, egy új elkezdődik. (Élet és Tudomány)A szerző a generálkivitelező Arcadom vezérigazgatója