Elhunyt Paco de Lucia, a legendás flamencogitáros

JUHÁSZ KATALIN

A 66 éves világhírű gitáros, Paco de Lucia gyermekeivel játszott a mexikói tengerparton, amikor rosszul lett. Kórházba szálították, de már nem tudták megmenteni. Szívroham okozta halálát.

Francisco Sánchez Gómez néven látta meg a napvilágot Spanyolország legdélibb csücskében, Algeciras városában. Öt gyermek közül ő volt a legkisebb. Szinte az egész család zenével foglalkozott: édesapja és két bátyja is flamencogitáros volt. Művésznevét édesanyja, Lucía Gómez iránti tiszteletből vette fel. „Mielőtt elkezdtem volna játszani a gitáron, ismertem a flamenco minden ritmusát. Ismertem az érzést és hogy mit jelent a zene, úgyhogy amikor játszani kezdtem, közvetlenül azt a hangot játszottam, ami a fülemben szólt” – mondta 1994-ben. Nyolcévesen Madridban készítette el első lemezét, melyet még több mint 30 követett.

Neki köszönhető, hogy a flamenco ma már nem csak az egykor periférikus, dél-andalúziai vidék zenei dialektusa, hanem magasrendű, elit koncerttermi zenévé vált. Paco de Lucia egy interjúban úgy emlékezett vissza a kezdeti évekre, hogy mindig is a világ legjobb gitárosa akart lenni. Híres zenészek és táncosok környezetében töltötte minden idejét. Formális képzésben sohasem részesült, technikáját maga próbálta tökéletesíteni, családtagjai és híresebb barátai segítségével. Lépésről lépésre jutott előre, és kidolgozta saját, improvizatív stílusát és elképesztő technikáját.

A spanyolajkú világon túl akkor lett ismert, amikor összeállt az amerikai Larry Corryell-el és a brit John McLaughlinnal, a jazzrock két úttörőjével. Minketten virtuóz gitárosok voltak, de a spanyol kollégától ők is elámultak. Lemezük de Lucía neve alatt jelent meg, csak az ő szerzeményeit játszották. Miután Corryell helyét Al di Meola vette át, a trió a modern flamenco felől elmozdult a dzsessz és a world music irányába. És mítoszt teremtettek. „Dzsesszlemezből” még soha nem fogyott annyi, mint a trió Los Angeles-i koncertjének felvételéből.

Paco de Lucia mintegy harminc éven át volt világsztár. Élete végéig nagy kedvvel koncertezett, és képes volt dzsessz, pop, rock és egyéb hatásokat olvasztani zenéjébe úgy, hogy annak autentikussága nem sérült. Sőt, ennél sokkal többet tett le az asztalra. A saját képére igazította a flamencót, egy periférikus dél-andalúziai vidék népzenéjét, és megismertette ezt a zenét a széles tömegekkel. Ma már a flamenco a legtöbb zeneszerető ember számára egyet jelent Paco de Lucia nevével és virtuóz, érzelemgazdag gitárjátékával.