Egy kultúrtörténeti csemege

Ennek számos összetevője, történeti oka van.

Az egyik, hogy a rendkívül összetett kérdés vizsgálata erősen interdiszciplináris jellegű, tehát komplex szemléletet igényel. A nyelvészet és történettudomány közismert eredményein kívül figyelembe kell venni a régészeti, genetikai, embertani, klímatörténeti, paleontológiai és néprajzi kutatás eredményeit is. A másik ok az, hogy a pártállam idején elsőként a dilettáns szovjet marrizmus próbálta meg megsemmisíteni a magyar őstörténet-kutatást, majd ennek leállítása után, mint a pártállamtól idegenre, rásütötték a nacionalizmus bélyegét. Ennek következtében a Kádár-korszakban alig jelentek meg kiadványok ebben a témakörben.

A Mérföldkövek a magyar őstörténetben című könyv a magyar őstörténet-kutatás legújabb eredményeinek bemutatását tűzte ki célul. Szerzője Veres Péter, aki a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetének főmunkatársaként immár harminc éve foglalkozik a magyar etnikum kialakulásával. Talán meglepő, hogy egy etnológus foglalkozik ezzel a kérdéssel – de éppen az etnológia az a tudomány, amely interdiszciplináris jellegénél fogva alkalmas ennek az összetett kérdéshalmaznak a komplex szemléletére.

Veres Péter pályafutása során több olyan kérdéssel foglalkozott, amelyek hosszú ideig ködbe burkolták a magyarság kialakulásának kutatását, s megkérdőjelezhetővé tették a magyarok eredetével kapcsolatos hivatalos állásfoglalást. Nevéhez fűződnek például olyan fontos eredmények, mint a mézelő méh előfordulásának és elterjedésének feltérképezése, mert ennek a kérdésnek a tisztázása lehetővé tette a magyar etnikum kialakulásnak pontosabb térbeli meghatározását.

Szintén az ő nevéhez fűződik a „magyar” etnonim (népnév) eredeteztetésének új megközelítése is. Ezeket a kérdéseket természetesen tárgyalja könyvében, szakítva több korábbi dogmával és tévhittel. Legnagyobb érdeme mégis az elő- és ősmagyarság térbeli mozgásának összekapcsolása különböző klímatörténeti okokkal, miáltal lehetővé válik a magyar etnikum létrejöttének és a kultúrtörténeti fenoménként jelentkező lovasnomadizmus kialakulásának összekapcsolása.

A könyv különálló fejezetét képezi az ősmagyarság kaukázusi kapcsolatainak kérdésköre, amely a szélesebb olvasóközönség által kevésbé ismert.

Veres Péter műve igazi, tudományos alapossággal fűszerezett kultúrtörténeti csemege, melyet szemlélete és nyelvezete tesz igazán becsessé. Könyvét személyesen mutatja be a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeumban 2010. május 12-én, 18 órai kezdettel.