Az igazi rajongók be is öltöznek. Középen James Joyce hasonmása láthtató. (Képarchívum)
Boldog Bloom-napot kívánunk!
James Joyce rajongóit nem kell emlékeztetnünk arra, hogy ma van a Bloomsday. Ez a cikk a többieknek szól, akik nem olvasták még az Ulyssest, mert úgy tudják, hogy ez a regény olvashatatlan.
Az Ulysses minden idők talán legvitatottabb regénye. Rajongói és ócsárlói 1922 óta vitáznak róla. Szerzője, James Joyce Homérosz Odüsszeiájának hőseit teszi át a huszadik századi Dublinba, gyakran használva a paródia eszközeit. A bátor görög hőst egy Leopold Bloom nevű egyszerű reklámügynök testesíti meg, feleségét, Pénelopét a csalfa Molly Bloom, fiukat, Télemakhoszt pedig a művelt, ám életképtelen széplélek, Stephen Dedalus. A regény egyetlen nap történéseit, főleg Leopold Bloom bolyongását követi végig, bőven spékelve a főhős emlékeivel, benyomásaival, azaz gondolatfolyamával.
Ez a bizonyos nap 1904. június 16. A valóságban James Joyce ezen a napon látta meg egy dublini utcán élete nagy szerelmét, akit később feleségül vett. A dublini Joyce-rajongók évente megünneplik e napot, a Bloomsday-t, amelyre egész Európából érkeznek „zarándokok”.
Dublinban a hagyományos turistatérkép mellett egy speciális Ulysses-térkép is kapható, amelyen bejelölték Leopold Bloom regénybeli útvonalát – a hentesboltot, kocsmát, temetőt, könyvtárat, tengerparti sziklát, és az összes további helyszínt. A turisták végigjárhatják a huszadik századi dublini Odüsszeusz útját, melynek során természetesen számos szuvenírboltba is betérhetnek.
A dubliniak valóságos ipart építettek a Joyce-kultuszra, annak ellenére, hogy ez a mintegy ezer oldalas kötet az évtizedek alatt kiérdemelte „az olvashatatlan regény” címe. Ennek fő oka, hogy írója egy újfajta nyelvvel kísérletezett: a prózafolyammal, vagy tudatfolyammal, a valós események és a főhős agyában lejátszódó folyamatok sajátos vegyítésével.
Mi, magyarok talán nem is csodálkozunk azon, hogy a modern világirodalom klasszikusának magyar vonatkozásai is vannak. Leopold Bloom, ez a dublini zsidó, azaz a katolikus országban örök kívülállónak számító ember ugyanis szombathelyi származású, bizonyos Virág Lipót fia (az angol „bloom” szó jelentése „virágzás”), aki egy jobb élet reményében vándorolt ki Írországba. Joyce a regény valamennyi szereplőjét valós személyről mintázta. Helytörténészek kiderítették, hogy az Ulysses születése idején valóban élt egy Blum család Szombathelyen, a Fő tér 41. szám alatt. Textilkereskedők voltak, így nyilván rendszeresen megfordultak az Osztrák–Magyar Monarchia legfontosabb kikötővárosának számító Triesztben, ahol James Joyce élt a regény írásakor. Az író tudatosan kereste a számára izgalmas, idegen, egzotikus kultúrát jelentő kelet-európaiak társaságát, és mivel a szombathelyi származású kereskedők klubot műkötettek Triesztben, volt alkalma megismerkedni Blum Márton négy fiának egyikével, akiről vélhetően a regénybeli Leopoldot mintázta.
A magyarországi Joyce-rajongók hagyománosan Szombathelyen rendezik meg a Bloom-napot, amely idén kétnaposra nyúlik. Néhány évvel ezelőtt szobrot is emeltek az írónak.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.