Bársonyos szerelmi forradalom

Romantikus, idealizált mese Jiří Vejdělek nyolcvanas években játszódó retromozija a gyermek-, a kamasz- és a felnőttkor küszöbét taposó emberke, Vojta eszméléséről, kalandjairól, érzelmi fejlődéséről, szüleihez fűződő kapcsolatáról s arról, ahogy a környezetéhez viszonyult. Mivel mindent Vojta mesél el, a film a felnőttek világát is a felnövekvő kisember szemével láttatja. A vígjáték Vojta egykor átélt kalandjainak élményszerű felidézésére összpontosít. Játékos humorral tálalja a buktatókat, a konfliktusokat vígjátéki könnyedséggel kezeli, nem elemez, nem boncolgat és nem ítélkezik. Nem ás mélyre, nem kutatja a jelenségek gyökerét, és nem kever politikát a mindennapokba. Érinti ugyan a film a korszak problematikus eseményeit – az oroszok jelenlétét, a disszidensek és az otthon maradott hozzátartozóik sorsát, a besúgást, a politikai okok miatti félreállításokat stb. –, de csak a felszínt karcoló, érdekes színfoltként. Vagy a humor forrásaként kezel megtörtént eseményeket és kirívó jelenségeket (például a csernobili katasztrófát, a szpartakiád tornagyakorlatait, a diákoktól elkobzott tiltott pornóújságok körüli felhajtást). Szelíd, finom, illetve finomkodó érzelmekkel, mindent megszépítő nosztalgiával emlékezik a film hőse a régi szép időkre. Amikor még minden napfényes volt. S derűsen élt folyóparti otthonában, sugárzóan szép természeti környezetben, ahol még a temető is jókedvre ingerlő legendák színhelye volt. S a vattába csomagolt létéből csak a kamaszkori szerelem mind erősebben jelentkező kínja ébresztette rá arra, hogy az élet küzdelem. Különleges maga az alaphelyzet is, amelybe a történetmesélő hős, Vojta beleszületik. Édesapja, miután nem sikerült megvalósítania élete nagy álmát, hogy átússza a La Manche csatornát, magába roskad. Édesanyjának azzal törik derékba műkorcsolyázó karrierje, hogy terhes lesz, és megszüli Vojtát. Az apa úszót, az anya zongoraművészt szeretne nevelni a fiúból. Vojta azonban utálja a vizet. Ela, a rikítóan vörös hajú műúszó mégis vízközelbe csábítja. Kölcsönös vonzalom alakul ki közöttük, ami az együtt megélt számtalan kaland során egyre erősödik. Vojta és Ela bimbózó kapcsolatát azonban megnehezíti, hogy Ela édesanyja külfödre szökött, disszidált. Ela nagymamája, aki a műúszók edzője, arra készül, hogy a lányokat felkészítse egy nyugati versenyre, s unokáját ily módon összehozza a párizsi varietében táncoló édesanyjával (az édesanyát Kerekes Vica játssza). Ela Nyugatra távozása azonban azt jelentené, hogy Vojta örökre elveszíti gyermekkori szerelmét. A két kamasz vonzalma a bársonyos forradalom eseményeinek zűrzavarában bársonyos szerelemként teljesül be. A kommunizmus bukása mindent megold és a legjobb útra terel kettőjük és szüleik életében. A romantikus tóparti ház túl idillikus miliője, bolondos lakóinak megszépített kalandjai, a humorosra élezett helyzetek könnyen átélhető, szórakoztató, közönségbarát mozivá teszik Jiří Vejdělek vígjátékát. Amiből azonban nem lehet reális képet formálni a szocializmus viszonyairól, s a kor általános éltviteléről. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"133977","attributes":{"alt":"","class":"media-image","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]]