Álmos Pozsonyba jön

A táncmű a magyar őstörténet kevésbé ismert részét eleveníti fel, Emese álmától Álmos születésén át a magyarság Kárpát-medencébe való bevonulásáig. Láthatunk férfias harcokat, érzelmes jeleneteket és álomvilágot is ebben a kétszer negyvenperces előadásban, amelyben végig jelen van egy táltos és egy füvesasszony. Ők képviselik a szakralitást, ők kötik át az egyes jeleneteket. Álmos személyét azért is tartják fontosnak az alkotók, mert ő egyesítette a hét törzset, vagyis tulajdonképpen neki köszönhető az az erős szövetség, amely lehetővé tette a honfoglalást.

A Harangozó-díjas Demcsák Ottó a tegnapi pozsonyi sajtótájékoztatón elmondta, hogy ezt a darabot mérföldkőnek tekinti koreográfusi pályáján, és úgy érzi, sikerült megvalósítania elképzeléseit a fiatal, csupán három éve megalakult Soproni Balett élén. Továbbra is azt a Béjart– Markó-féle vonalat követi, amely nem a látványos díszletelemeken és tömegjeleneteken alapul, hanem a táncosok személyiségét, belső világát mutatja meg a mozdulatokon keresztül. Szerinte a darab azok számára is érthető, akik nem beszélnek magyarul.

A nemzetközi nyelv olyannyira fontos volt az alkotók számára, hogy eredetileg instrumentális zenét képzeltek el az előadáshoz, csak később döntöttek úgy, hogy felkérnek egy költőt a dalszövegek megírására. Szálinger Balázsra esett a választás, aki a magyar zenés műfaj átlagánál jóval szellemesebb, finomabb, nívósabb alapanyagot szállított Szarka Gyulának.

A zeneszerzőt azonnal megihlették „létezéstörténetünk” kezdetei. „Természetesen nem tudhatjuk, milyen zenék léteztek abban a korban, ezért jobbára a saját gusztusomra, érzéseimre hagyatkoztam. Mivel a népzene gyökerei nagyon mélyre és messzire nyúlnak, ráadásul én is évtizedek óta a népi hangzásból indulok ki, nem volt nehéz dolgom. Igyekeztem azokat a hangszereket beépíteni, amelyek vélhetően akkoriban is léteztek, a sámándob vagy a töröksíp például gyakran szerepel” – mondta Szarka Gyula. És mivel a zenei motívumok egy idő után kezdtek hagyományos dalformát ölteni, végül a szöveges változat mellett döntöttek.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"272239","attributes":{"alt":"","class":"media-image","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]]

A színháznak nem az ismeretterjesztés az elsődleges feladata, de az alkotók örülnének, ha az előadás olyan érdeklődést keltene a nézőkben, hogy otthon utánaolvasnának a magyarok őstörténetének, ha megnéznék, hogyan zajlott a kijevi csata, ki volt Kézai Simon, Anonymus, vagy mi a szerepe az oly gyakran ábrázolt turulmadárnak ebben a gyönyörű történetben. Ezt már Pataki András, a Petőfi Színház igazgatója mondta a pozsonyi sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy a két város földrajzi közelsége további vendégszereplésekre, művészi együttműködésekre ad lehetőséget, és persze szívesen látják az itteni közönséget Sopronban is. Ez olyannyira konkrét cél, hogy a Fertőrákosi Barlangszínházban a kulturális turizmus fellendítésének a reményében tűzik műsorra Elton John és Tim Rice Aida című musicaljét angol és német feliratozással.

Szarka Gyula, aki egy ideje a színház társulatának rendes tagja, szintén kapott már új feladatot: Moliére A fösvény című komédiájának az átdolgozásához kérték fel zeneszerzőnek. Ez a történet Révkomáromban játszódik, ezért evidens volt, hogy Komáromban is bemutatják. A komáromi premier október végén, a soproni novemberben várható.

A Soproni Petőfi Színház első pozsonyi vendégjátékának helyszíne a ružinovi kultúrház.