A Wonder Woman jött, látott és győzött

A Marvel egyszerűen jobb, a nézőket a kasszákhoz csábító szuperhősfilmeket készített a képregényei alapján, a DC pedig Christopher Nolan Batman-trilógiája óta nem sok értékelhetőt alkotott (a mélypont egyértelműen a tavaly nyári Öngyilkos osztag volt). Nem mehetett ez így sokáig, és most tényleg örömmel kimondhatjuk, hogy megtört az átok: a Wonder Woman szellemes, okos és nem utolsósorban szerethető film.

Pedig valójában tipikus eredetmozi ez, vagyis elmondja a halhatatlan amazon, Diána hercegnő, a későbbi Wonder Woman történetét. De szerencsére Patty Jenkins rendező nem húzza sokáig az időt, és nemsokára már ott tartunk, hogy Diána Londonban, az első világháború idején aprítja a gonoszokat, hiszen a világot meg kell menteni. Van a Wonder Womannek egyfajta meseszerű jellege: a rövid ideig már a Batman Superman ellenben is látott hősnő egyik pillanatról a másikra eljut az amazonok szigetéről a háború közepébe, és közben még a szerelmet is megtalálja Trevor, az angol pilóta karjaiban.

Éppen azért kedvelhető a mozi, mert a rendezőnő pontosan tudta, hol vannak a határok: hiába darkos, komor film ez, nem viszi túlzásba a világmentő jeleneteket, inkább képes előidőzni azzal, hogy Diána és Trevor kapcsolatának alakulását mutogassa. Ezek a jelenetek pedig egyszerre humorosak és szépek, hangozzék ez bármennyire is furcsán egy szuperhősmozi esetében. Persze, a Wonder Woman tele csodás akciójelenettel, ám nem öncélú látványorgiát nézünk: hamar elhisszük, hogy Diána tényleg a világ megmentésén fáradozik, hogy ez a nő valóban félti az emberiséget.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"276636","attributes":{"alt":"","class":"media-image","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]]

Hogy ennyire át tudjuk élni a majdnem két és fél órás mozit, ahhoz az kell, hogy a Diánát alakító Gal Gadot túl tudjon lépni a szokásos szuperhősös manírokon: képes érzelmeket rakni a karakterbe, jó nézni, ahogy rácsodálkozik a háborúra, vagy a szexizmusra. Lehetne persze panaszkodni, hogy a film túl hosszú, a végére kissé leül, de a helyzet mégiscsak az, hogy Wonder Woman jött, látott és győzött.