A személyes névmások határozóragos alakjai

Régóta foglalkoztat a gondolat, hogy az alapiskolások magyar nyelvi könyveiben előforduló hibákról, pontatlanságokról írjak. Azt tapasztalom ugyanis, hogy a pedagógusok néha tanácstalanok, talán nem mernek mást és máshogyan tanítani, mint ahogy egy adott jelenség a tankönyvben szerepel. Ezzel a cikksorozattal egyrészt nekik, másrészt a leendő tankönyvíróknak szeretnék segítséget nyújtani.

Mai írásomban a személyes névmások határozóragos alakjainak problémájával foglalkozom. Eléggé bonyolult nyelvtani jelenségről van szó, ezért nem mindegy, hogy a tankönyv hogyan tárgyalja.

„Ha a személyes névmás a mondatban határozó, sokféle alakban fordulhat elő: tőled, nekik, hozzájuk, velünk, nálam, róla stb. Ezek a névmások a személyes névmások határozós alakjai” – olvashatjuk a hatodikosok nyelvtankönyvében, melynek szerzője Szuchy Magdolna, a könyv 1998-ban jelent meg. A 98. oldalon A névutók című fejezetben pedig ezt írja a szerző: „A névutókhoz személyragokat illeszthetünk. A névutó személyragos alakja önállóan tölti be a határozó szerepét a mondatban, tehát határozószónak is tekinthető.” Pontosabb, bővebb magyarázatot a felvételire készülő kilencedikesek sem kapnak: „A személyes névmások határozós alakjai: tőlem, rólam stb. A személyes névmások névutós alakjai: miattam, utánam stb.” (A könyvet Nagy Adorján írta, 1999-ben jelent meg; véleményem szerint nagyon vázlatos, nem olyan könyv, melyből készülni lehet a felvételire.)

A tankönyvek – mindkét esetben – pontatlanul és hiányosan fogalmaznak. Már a megnevezés – határozós alak is kifogásolható, hiszen a határozó mondatrész, tehát mondattani, míg a személyes névmás szófajtani kategória. A személyes névmásokkal kapcsolatban tehát nem határozós, hanem határozóragos alakokról beszélünk. A szerzőknek azt is el kellett volna magyarázniuk, hogy a személyes névmások ragozása eltér a többi névszóétól. A viszonyragos alakok közül itt csak a tárgyragos alakot találjuk meg, de az 1. és 2. személyű névmások esetében ezek is rendhagyóak (engem, téged, minket, titeket), csak a 3. személyű szabályos: őt, őket. A határozóragos és a névutós alakok hiányoznak a névmások rendszeréből. Helyettük a ragok és névutók névszói személyraggal ellátott alakjait használjuk: határozórag + névszói személyrag; névutó + névszói személyrag (pl. velem, neked, tőle, hozzánk, nálunk, miattam, mellettük, fölöttünk). Létrejöttük folyamatát nyelvtani kiegészülésnek nevezzük. A szóelemek sorrendje is más, hiszen itt a határozórag áll az első helyen, míg például a főneveknél éppen a határozórag az utolsó toldalék, melyet nem követhet semmilyen szóelem (pl. könyvekben, találmányaikról).

A könyvekből hiányzik annak a magyarázata is, hogy a személyes névmások határozóragos és névutós alakjait helyettesítő formák kereszteződő szófajúságot mutatnak, mert beletartoznak a határozószók csoportjába is, a mondatban pedig a határozók szerepét töltik be. Nézzük például a következő mondatot: Vett nekem is ajándékot. Itt a nekem szófaját tekintve személyes névmás és határozószó, mondatrészi szerepét tekintve pedig részeshatározó.

A tankönyveknek sokkal részletesebben kellene elmagyarázniuk ezt a jelenséget, több példát, több gyakorlatot kellene tartalmazniuk, hiszen a hatodikosok először találkoznak ezekkel a nyelvtani fogalmakkal.

www.gramma.sk