A réztenger

Ige: „Azután készített egy öntött tengert, amelynek egyik pereme a másik peremétől tíz könyöknyire volt, kör alakú és öt könyök magas volt, és harminc könyök hosszú zsinór érte körül... Vastagsága egy tenyérnyi volt... Kétezer bat víz fért bele... Azután készített tíz réz mosdómedencét, negyven bat víz fért minden medencébe... Öt állványt a templom jobb oldalára, ötöt pedig a templom bal oldalára helyezett el.” (Királyok első könyve 7, 23 és köv.)

Salamon megépítette azt a templomot, amit már apja, Dávid eltervezett, és elkészülte után arról is gondoskodott, hogy a fölszerelése is a helyére kerüljön. Ez a templom elsősorban a különféle áldozatok bemutatásának helye volt, így a benne levő kellékek, edények és eszközök is ennek a célnak voltak alárendelve. A templom belsejét színarannyal vonatta be, gyermekeknek ezért néha „aranyházként” szoktuk bemutatni. Pazar szépség és gazdagság, ám még ez sem elég méltó a menny és föld Teremtőjének nagyságához és dicsőségéhez. Minden bizonnyal a lehető legszebben és legjobban igyekeztek végezni ezeket a munkákat az alapozástól a befejezésig, míg az utolsó gránátalmadísz és hintőedény is a helyére került. Majd egy nagy fölszentelési ünnep keretében ide viteti Salamon a „frigyládát”, az Isten jelenlétének és szövetségének jelét, benne a törvény kőtábláival.

Elgondolkoztató, hogy a fölszerelés leírásánál a legtöbb teret és figyelmet a „réztengernek” és a tíz mosdómedencének szenteli a történetíró. Ha belegondolunk, hogy mindez vagy háromezer évvel ezelőtt történt, csodálattal és elismeréssel kell adóznunk a technikai bravúrnak és teljesítménynek is. Mert bizony nem hiába nevezi „tengernek” az elsőt a leírás. Az ötméternyi átmérő és a 72 ezer liternyi víz, amit befogadott, bizony, ma is tekintélyt parancsoló. Mai technikával sem lenne könnyű a tenyérnyi vastag rézből öntött medencét a Jordán mellől Jeruzsálembe vinni. Mégsem a kivitelezés az, amit fontosnak tart a leírás, hanem a funkció, a küldetés. Ami miatt ott sorakozik a mosdómedencékkel együtt a templom bejáratának mindkét oldalán. A víz, amelynek „tengernyi” bősége a sivár környezetben az „életet” jelenti, aztán a mosakodás, a megtisztulás, ami előfeltétele annak, hogy valaki az Úr színe elé járulhasson. Hiszen tisztátalan sem áldozatként, sem áldozóként nem közelíthetett az Isten oltárához. Mózes törvényében szigorú rendeletek szabályozták ezt. „Én szent vagyok, ti is szentek legyetek!” – parancsolta az Úristen.

A somorjai református templom főhajójának gótikus boltívein nagyon furcsa figurák találhatók a sok száz éves freskók mellett. Vannak köztük angyalkák szép számmal, de ugyanúgy ott sorakoznak a különféle kosok, macskák, hiúz, oroszlán. Illik-e mindez oda abba az isteni szentségről és történelemről regélő ezeréves templomba, kérdezte több látogató is. Mert rútul kilógnak a szentély freskóinak menynyei tisztaságából. Milyen érdekes, hogy a falon vagy másban azonnal észrevesszük a tisztátalant, a nem oda valót! Ahogy Jézus egyik tanításában mondja: Más szemében a szálkát hamar fölfedezzük. De soha ne tévesszük szem elől, hogy mindezek rajtunk is meglátszanak! Végső soron pedig bármilyen mesterien palástolunk hibákat, tisztátalanságokat, bűnöket az emberek előtt, az Isten előtt ezek úgysem rejthetők el. Milyen sokszor hordjuk magunkkal a templomba is bűnös gondolatainkat. Ugyanazzal a szájjal akarunk imádkozni és zsoltárt énekelni, amivel káromlunk és egymást leszóljuk. Sokszor éppen az az érvünk a templom ellen, hogy minek menjek oda, ha ott ezek meg ezek vannak. De nem mondhatnának-e rólunk is hasonlót mások?! Milyen kár, hogy nincs templomaink előtt is a mosdómedencéknek ez a sora jobb és bal felől is. Mert nem csak a bal oldaliaknak, a jobb oldaliaknak is szükségük van megtisztulásra. Enélkül már itt lenn is kilógunk a sorból, odafenn pedig sorba sem állhatunk!

Az új szövetség népe számára a golgotai kereszt alatt adatott az egyetlen lehetőség a tisztulásra, a megújulásra. Jézus Krisztus azt mondta, hogy senki se mehet az Atyához, csakis Őáltala. Mert Ő azért jött, hogy megtartsa még az elveszettet is.

A szerző református lelkész