A mesék nagyasszonya

Ő volt a Magyar Televízió első gyermekműsor-szerkesztője, szinte valamennyi mese az ő segítségével került a képernyőre. Emellett hangjátékokat, ifjúsági regényeket írt, mesesorozatokat fordított. Élénk fantáziája mellett főleg humora tette őt egyedivé és utánozhatatlanná, amelynek köszönhetően a felnőttek is ott ültek gyermekeikkel a képernyő előtt. A szocializmus legsötétebb éveiben is mosolyt varázsolt az arcokra, elegánsan kivonva magát a kulturális hatalom által uralt szférából. Sosem írt „propagandameséket” és haja szála sem görbült emiatt.

Bálint Ágnes tehetsége már kora gyermekkorában megmutatkozott: ötévesen folyékonyan olvasott, hatévesen meséket írt és rajzolt. Tizenkét éves volt, amikor első meséje megjelent nyomtatásban és tizennégy évesen már folytatásos meseregényt publikált (Fűnni, a modern tündér) az akkoriban népszerű Úriasszonyok Lapja gyermekmellékletében.

Iskoláit Székesfehérváron, majd a budapesti Angolkisasszonyoknál végezte, később Bécsbe ment rajzot és könyvillusztrációt tanulni. 1941-ben jelent meg első meseregénye, az Elvarázsolt egérkisasszony, majd 1942-ben a második, Cimborák címmel.

1951-ben egy külkereskedelmi vállalatnál kezdett dolgozni. Az ott töltött idő alatt négy nyelvből tett vizsgát, németből, franciából, oroszból és angolból. 1958. február 1-én belépett az újonnan alakult Televízió Gyermek- és Ifjúsági Osztályára, ahol kis híján harminc évig, 1986-os nyugdíjba vonulásáig dolgozott. Őt tekintik a Tévé Maci „szülőanyjának”, hiszen ő találta ki az Esti mese szignálfilmjének fő karakterét, és ő írta a kerettörténet forgatókönyvét is. A Cicavízió monoszkópja is az ő nevéhez fűződik. A naponta jelentkező, kezdetben a tévébemondók által felolvasott esti meséket lassan felváltották a rövid bábjelenetekkel. 1961-ben havonta egy-egy fél órában jelentkezett a Mi újság a Futrinka utcában? című bábsorozat, majd ezt követte 1964-ben a Mazsola című sorozat, amelyben 1969-től Mazsola malac és Manócska mellett színre lépett Tádé is. A bábokat mindkét szériában Lévai Sándor és Bródy Vera alkotta.

A hetvenes években jöttek a rajz-, majd papírkivágásos mesesorozatok, elsőként a 26 epizódból álló Kukori és Kotkoda, majd a Frakk, a macskák réme, amelynek címszereplőjét Bálint Ágnes erdész nagyapja kutyájáról nevezte el. A két lusta és elkényeztetett macska, Lukrécia és Szerénke, valamint az agilis vizsla, Frakk mulatságos történetei négy évadon keresztül szórakoztatták a gyerekeket és a felnőtt nézőket is.

1968-ban Bálint Ágnes indította útjára az első környezetvédő műsort Kuckó címmel, melyben a természetet igyekezett megszerettetni a gyerekekkel. Dramaturgként az ő nevéhez fűződik a Vízipók, csodapók sorozat is, az élővilág olyan kevésbé közkedvelt egyedeivel, mint a rovarok, pókok.

Közben több hangjátékot is írt a Magyar Rádió Ifjúsági Osztályának és meséket publikált a Dörmögő Dömötör és a Kisdobos című lapokban.

Részben saját családjáról mintázta 1968-ban megjelent Szeleburdi család című ifjúsági regény szereplőit, illetve 1974-es folytatását, a Hajónaplót, amelyekből Palásthy György rendezett nagy sikerű ifjúsági filmeket.

A hatvanas években szinte évente jelentek meg könyvei a Móra Könyvkiadónál (Mi újság a Futrinka utcában?, Mazsola, A szitakötők szigetén, Brúnó kapitány, A repülő dívány, Frakk és a foci), ezeket több nyelvre is lefordították. 1982-ben 60 éves születésnapján Zay Lászó köszöntötte az Élet és Irodalomban. Könyveit és mesesorozatait több nyelvre lefordították. Számos külföldi mesefilmsorozat magyar szövege is neki köszönhető, például a Rumcájsz, a rabló, Kacsa Kázmér kalandjai, Héraklész, Állatolimpia, a Garfield-sorozat egyes epizódjai.Nyugdíjasként is fáradhatatlanul dolgozott, 1988-ban újszerű technikával, a Karsai pantomim együttes, Kern András és Kútvölgyi Erzsébet közreműködésével készült el az általa írt Szimat Szörény, a szupereb című sorozat, amelyet Jurek Kaminski rendezett. Ő volt 1994 és 1998 között A kék egér című animációs sorozat írója. Utolsó meseregénye a Vízitündér, vízimanó 2000-ben jelent meg.

Munkássága elismeréseként 1975-ben József Attila-díjjal, 1997-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntették ki. 2006-ban megkapta a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának (IBBY) életműdíját.