Valószínűsíthetően Donatello reneszánsz szobrász kivételes alkotása található a lőcsei Szepesi Múzeum gyűjteményében. Miért nem tudtunk róla eddig, és miért aggódnak a szakértők a mű védelme miatt?
Lőcse |
Világviszonylatban is egyedülálló az a mellszobor, amely a lőcsei Szlovák Nemzeti Múzeum alá tartozó Szepesi Múzeum gyűjteményének része. A mantovai Gonzaga uralkodócsaládból származó Cecilia Gonzagát ábrázoló, carrarai márványból készült szobor valószínűleg Donatello reneszánsz szobrász alkotása, melyet a reneszánsz mester valamikor a 15. század közepén készíthetett.
Az életnagyságú mellszobor azonosításán Marta Herucová művészettörténész, a Szlovák Tudományos Akadémia Művészettudományi Központjának munkatársa dolgozik. Herucová szerint valószínűsíthető, hogy Donatello tízéves padovai tartózkodása alatt készítette a szobrot, amikor Cecilia idősebb testvére, III. Ludovico megpróbálta őt szolgálatába állítani. Brunelleschi, Ghiberti és Massaccio mellett Donatellót az olasz reneszánsz egyik alapítójaként tartják számon.
Mantovából Lőcséig
Herucová a múzeum volt igazgatója, Mária Novotná segítségével vágott bele a szobor vizsgálatába, melynek talapzatán a CECILIAE GONZAGAE OPUS DONATELLI latin felirat olvasható. Elsődlegesen az volt a kutatás célja, hogy a szobrot megkülönböztessék a 19. századi népszerű neoreneszánsz másolatoktól. Herucová azt is vizsgálta, hogyan kerülhetett a mellszobor Mantovából a Csákyak szepesgörgői kastélyába, ahonnan aztán a hetvenes években került át a lőcsei múzeumba.
A művészettörténész kutatásai azt mutatják, hogy pont a Csákyak révén kerülhetett a mellszobor a térségbe, hiszen a nemesi család már a 15. században kapcsolatban álltak a Gonzagák olasz nemesi uralkodócsaláddal.
Gyerekek is rajzoltak rá
A mellszobornak meglehetősen hányattatott volt a sorsa a második világháborút követően. A szocializmus idején reedukációs intézetet nyitottak a szepesgörgői kastélyban.
A mellszobor még a hetvenes években is a kastélyban volt, ahol az ott tanuló diáklányok játszottak vele, többek között tollal körberajzolták a szemét. 1975-ben került a lőcsei Szepesi Múzeumba, gyakorlatilag szerencse folytán: az intézet igazgatója – három másik művel egyetemben – kérvényezte a mellszobor átszállítást a lőcsei múzeumba, mert attól tartott, az intézetben előbb-utóbb helyreállíthatatlanul sérülhetnek.
Hatalmas felfedezés
A lőcseihez hasonló felfedezések manapság nagyon ritkák. A mellszobor jelentősége gyakorlatilag olyan, mintha egy Leonardo da Vinci- vagy Michelangelo-portréra akadtak volna hazai művészettörténészek.
A mű jelentősége nemzetközi kontextusban is egyedülálló, hiszen Donatello művei közül csak néhány került Olaszországon kívülre, munkái többsége Firenzében és Padovában találhatóak. A mellszobor a talapzatán szereplő felirat miatt is különleges, hiszen a reneszánsz mester csak néhány alkotást szignált, főként azokat, amelyeket ő maga is nagyra értékelt.
Eddig mindössze hét olyan művét ismeri a művészettörténet, amelyen szerepel Donatello neve: ha a lévai mellszobor szerzősége beigazolódik, akkor ez lesz a nyolcadik.
A mellszobor Donatello kéziratának jellegzetes vonásait viseli, ilyen például a részletes ruha- és hajábrázolás, illetve a Donatellóra és iskolájára jellemző arcvonások is megkülönböztethetőek rajta. Ami még értékesebbé teszi a művet, az az, hogy Donatello saját kortársának szobrát készítette el – bár számos szentet ábrázolt, Donatello ritkán készítette el konkrét, korabeli személyiség mellszobrát.
A mellszobrot nem övözte komolyabb sajtófigyelem – egészen mostanig. A múzeum héten tartott sajtótájékoztatójának célja az volt, hogy közelebb hozza az egyedülálló alkotást a nagyközönség számára. Másrészt pedig az, hogy figyelmeztessen: a mellszobrot megfelelően kell kezelni a jövőben.
Aggodalom a miniszter politikája miatt
Szakértők ugyanis aggályaikat fejezik ki a múzeumban zajló események miatt. Nemcsak itthon, hanem külföldön is egyre nagyobb aggodalommal nézik, hogy a kulturális minisztérium hogyan váltja le a kulturális intézmények vezető pozícióiban álló személyeket, és hogyan kerülnek hozzá nem értő személyek ezekre a helyekre.
Kapcsolódó cikkünk
Joggal merül fel tehát a kérdés, hogy a lőcsei múzeum képes lesz-e biztosítani a gyűjtemény, köztük a rendkívül értékes mellszobor gondozását, hiszen nemrégen itt is leváltották az intézmény vezetőjét. A lőcsei múzeum igazgatóját, Dáša Uharčeková Pavúkovát, aki Maria Novotná utódja volt, Martina Šimkovičová kulturális miniszter tavaly október végén indoklás nélkül menesztette. A Szepesi Múzeumnak azóta sincs igazgatója – a megüresedett állást a profesia.sk portálon hirdették meg, a posztra 2025. január 29-ig lehetett jelentkezni. Az intézmény továbbra sem tudja, ki lesz a vezetője.
A múzeum munkatársai arra figyelmeztetnek, hogy aki végül megkapja ezt a pozíciót, az köteles biztosítani ennek az értékes műnek a maximális védelmét, melyet ideális esetben nem elrejteni kell, hanem megfelelő körülmények között kiállítani és hozzáférhetővé tenni. Donatello-szobrot kiállítani olyan lehetőség, amelyet a világ számos galériája irigyelne, egy ilyen mű az egész régió népszerűsítésében fontos szerepet játszhatna.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.