A gyanú árnyékában

„Mi az oka annak, hogy Ön már nem vicces többé?” – kérdezte Dennis Pennis 1996-ban Steve Martin amerikai színésztől a Bilko főtörzs című katonavígjáték Los Angeles-i premierjén. Dennis Pennis nem más, mint Paul Kaye brit komikus egyik korai karaktere, az álriporter, aki arról híresült el, hogy igencsak szokatlan kérdéseket szegezett a sztároknak a vörös szőnyegen. Ezzel telibe talált: habár az 1970-es és ’80-as évek kedvelt amerikai nevettetője, Steve Martin azóta többször megújította időnként befulladó karrierjét (Tucatjával olcsóbb, 2003; A rózsaszín párduc, 2006; Egyszerűen bonyolult, 2009), az elmúlt tíz-tizenöt évben nem sok érdemi munkával lepte meg a közönséget.

Annak fényében, hogy elmondása szerint nagyjából tíz évig dédelgette az alaptörténetet, kész csoda, hogy a Hulu amerikai streamingplatform egyáltalán bemutatta a Gyilkos a házban című krimikomédiát. A 2021 nyarán debütáló tíz részt aztán új évad követte, majd nemrég még egy csokornyi epizód érkezett a Disney + streamingszolgáltatóra. Igen, nem véletlen, hogy az elsősorban gyermekeknek szánt tartalmakat és agyatlan kasszasikereket bemutató Disney + vállalta magára, hogy eljuttassa térségünk közönségéhez a produkciót, mert Steve Martin és honfi-, illetve pályatársa, John Hoffman közös fejlesztésű munkájában nehezen lehetett alapos kidolgozottságra, újításra vagy magas minőségre utaló jeleket felfedezni. A tengerentúli nézők és a kritikusok ettől függetlenül szerették az első két évadot, így amikor 2023 második felében elrajtolt a harmadik, már komplett rajongói bázis mozdult meg a premierdátum hírére.

Steve Martin eredetileg egy olyan vígjátéksorozatban gondolkozott, amely három idős emberről szól, akik rejtélyes gyilkosságok megszállottjai, de már túlságosan fáradtak ahhoz, hogy kimozduljanak a New York előkelő városrészében, az Upper West Side-on található otthonuk, az Arconia százéves falai közül, így házon belüli bűnügyekről rántják le a leplet. Szerencsére a trió egyik tagját időben „fiatalították”, így az egykori tévés színész, Charles Hayden-Savage (Steve Martin) és a kiszuperált színpadi alkotó, Oliver Putnam (a nagyszerű kanadai komikus és színész, Martin Short) egy húszas évei végén járó lányt kapott maga mellé, Mabel Morát (a mexikói származású amerikai gigasztár, Selena Gomez). Miután az első évadban megoldották az egyik fiatal lakó, Tim Kono szövevényes halála körüli mizériát, a következőben pedig már a Bunny Folger-gyilkosság vádlottjaiként tűntek fel, hőseink élete mostanra látszólag sínre került. Bár Mabel nemcsak eltávolodott az általa csak szeretettel „öregeknek” becézett legjobb barátaitól, hanem rájött, hogy zsákutcába futott az eddigi élete, legalább Charles és Oliver megtalálta a boldogságot – az előbbi egy új barátnő oldalán, utóbbi pedig egy nagyszabású színpadi produkcióban.

A széria címe önmagáért beszél, így nem kérdés, hogy szereplőink csak ideig-óráig maradnak nyugalomban. Ezúttal az eddigi minden előadását látványosan elbarmoló Oliver Halálcsörgő című misztikus thrillerjének főszereplője, Ben Gilroy (Paul Rudd) megölése kapcsán kezdenek nyomozásba – és folytatják régi sikeres bűnügyi podcastjüket, amelynek Gyilkos a házban a címe. Bizonyos szinten most is megmarad a true crime podcast-műfaj iránti hatalmas rajongást szellemesen parodizáló jelleg, de a gyilkosságon keresztül alapvetően a színházról beszélnek az alkotók. És hogy akadhatna-e nagyobb telitalálatnak számító közeg ennél, mint amit a legendás Broadway kínálni tud? Bátran kijelenthetjük: biztosan nem. Ráadásul, a húzónévnek számító sztár halála után átdolgozott előadás, a Halálcsörgő – a musical valóban sikerre ítéltetett, még akkor is, ha időközben a rendező hat szívrohamot kap a próbasorozat alatt, a darab új-skóciai (nagyon is fontos információ!) közrendőrét megformáló Charles alig bírja leküzdeni a pánikrohamokat, a megbántott Mabel pedig faképnél hagyja a barátait, hogy önállóan készítsen adást.

Sőt, a Gyilkos a házban folyamatosan – okosan és kedvesen – rájátszik a detektívirodalom és a krimifilmek kedvelt „whodunit” zsánerének valamennyi sémájára, toposzára, miközben egyre jobban birizgál minket a kérdés: ki ölte meg a nagyképű, de esendő Ben Gilroyt, aki a Kobratesó című, minden bizonnyal szörnyűséges hollywoodi blockbuster sztárjaként most debütált volna az első komoly szerepében a Broadwayn? Mivel a széria sportot űz abból, hogy epizódonként felvillant egy-egy lehetséges tettest, akiről hamarosan kiderül, hogy mégsem követhette el a gyilkosságot, kifejezetten üdvözlendő, hogy a fő- és mellékszereplők is lehetőséget kaptak a részletes bemutatkozásra és kitárulkozásra. Bár a Gyilkos a házban főnyereménye a szokatlan baráti hármas (Charles önértékelési problémákkal és magánnyal küzd, Oliver harsány, de törékeny színházi ember, Mabel pedig olyan Y generációs, akinek lelkében egy idős asszony is ott munkálkodik), érdekesek a háttérfigurák is – a még mindig a befutásra váró nagymamakorú színésznő (hatalmas poén, hogy korunk legsikeresebb színésznője, a háromszoros Oscar-díjas Meryl Streep játssza) összetett és emlékezetes karakter, de ez a mocskos szájú rendőrnőre (az idén Oscarral elismert Da’Vine Joy Randolph), az anya-fia producerpárra és az enyhén kényszeres szomszédra/rendezőasszisztensre is érvényes.

Egy ponton már úgy érezni, mintha az aktuális évad felülkerekedett volna az összes súlytalan vagy célt tévesztett poénon, az ostoba vagy gyermeteg narratív megoldáson, a megfáradt karakterek hátulütőin. Szárnyal a humor, nincs gond a történetvezetés arányérzékeivel, a szereplők pedig még soha nem voltak ilyen teljesek, életre keltőik pedig a lehetőségekhez mérten a maximumot hozzák. Az utóbbi olyannyira igaz, hogy Steve Martin például az előző két évadban együttvéve nem volt olyannyira Steve Martin, mint ebben a tíz epizódban, pedig különösen Short és azért Gomez is nagyszerű a mostanra már bejáratott szerepeikben. Ilyen egészséges folytatás után, még szép, hogy várjuk a most készülő negyedik évadot!