A bennünk élő szörnyetegről

<p><strong>Sánta Szilárd recenziója&nbsp;Thomas Glavinic&nbsp;<em>A kamerás gyilkos</em>&nbsp;című regényéről.</strong></p>

Megkértek, hogy írjak le mindent. Ezzel a mondattal kezdődik az osztrák Thomas Glavinic A kamerás gyilkos című kisregénye. Az elbeszélő – a fenti ígérethez híven – igyekszik mániákus precizitással följegyezni, rögzíteni egy húsvéti hétvége történéseit. Wagnerék (az elbeszélő és élettársa) meglátogatják vidéken élő, stájerországi barátaikat, Heinrichet és Evát. A vendégek betoppanását követően értesülünk arról, hogy a rendőrség nagyszabású körözést indított a környéken, egy férfit üldöznek, aki egy hét- és egy nyolcéves gyereket kényszerített öngyilkosságra, amiről felvételt készített.

A négy szereplővel együtt kísérhetjük figyelemmel a gyilkossági ügy médiareprezentációját. Ez a sajátos nézőpont is lehetővé teszi, hogy a regény egyszerre legyen médiakritika és a médiafogyasztók kritikája. Egyfelől a média elidegenítő effektusa, másfelől a dokumentarista, szenvtelen, érzelmektől mentes narráció nehezíti a súlyos dráma földolgozását. Pontosabban fogalmazva: az értelmezhetetlen, fölfoghatatlan kegyetlenségre adott banális válaszaink mutatkoznak meg.

Sajnálatos módon a 2001-es regény csak idén jelent meg Magyarországon. Ez a néhány éves késés elsősorban a gyorsan változó mediális környezet miatt fájó: a regényben a rádió, a televízió, a teletext jelenti a médiát. Ugyanakkor a regény időindexe mégsem annyira zavaró, mivel a fölvetett kérdések – például a médiában megjelenő erőszak értelmezése, a média hatásmechanizmusai stb. – ma is aktuálisak; a szöveg pedig semmit sem vesztett frissességéből. Magyarul Kurdi Imre ragyogó fordításában olvashatjuk Glavinic prózáját. A szöveg erejét és provokatív jellegét jól jelzi, hogy Ausztriában kötelező olvasmány és érettségi tétel lett. Ezt megelégedéssel nyugtázzuk, és a magunk szerény eszközeivel kampányolunk: több kortárs irodalmat az iskolákba!

Thomas Glavinic: A kamerás gyilkos. Fordította: Kurdi Imre. Európa Könyvkiadó, 2014. 179 o.

SÁNTA SZILÁRDA szerző irodalomtörténész, egyetemi oktató, a Komáromi Szalon társszervezője.
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?