2023 történései a művészetekben

Szokatlan Oscar

Meglepetés is, meg nem is: 2023-ig kellett várnunk, hogy Oscart kapjon az első ázsiai származású színésznő. Az Akadémia Michelle Yeoh-nak ítélte oda a legjobb színésznőnek járó Oscar-szobrocskát a Minden, mindenhol, mindenkor főszerepéért. A film az abszolút fődíjat, a legjobb film kategóriáját is elnyerte, ami arról is tanúskodik, hogy idén a klasszikustól eltérő történetmesélés felé is nyitottak voltak az ítészek. A produkció egy nem szokványos, hihetetlenül humoros, de a műfaj paródiájaként is jól működő sci-fi, melynek szereplői nemcsak saját univerzumukban léteznek, hanem miénkkel párhuzamos dimenziókban is. Az alkotás a filmipar legnagyobb kasszasikereket jegyző produkcióit hagyta maga mögött, többek között James Cameron Avatar-folytatását, Steven Spielberg önéletrajzi ihletésű A Fabelman családját és Martin McDonagh A sziget szellemeit.

A Dan Kwan–Daniel Scheinert szerzőpáros filmje 11 jelölést kapott, ezek közül hetet zsebelt be, többek között a legjobb férfi mellékszereplőnek járó díjat is, mellyel a főszereplő férjét alakító Ke Huy Quant díjazták. Ke Huy Quan neve ezzel a filmipar egyik legnagyobb visszatéréseként íródik be Hollywood történetébe: gyerekszínészként Harrison Ford oldalán játszott az Indiana Jones és a végzet templomában, felnőttként azonban nem kapott szerepeket, így kaszkadőr-koreográfiákon dolgozott – egészen mostanig. Pályája jól illusztrálja, mennyire sanyarú az ázsiai származású színészek sorsa Hollywoodban. Szintén szomorú tény, hogy Halle Berryt követően Michelle Yeoh csupán a második nem fehér bőrű Oscar-díjas színésznő a díjátadó történetében. Hollywood tehát végre méltányolta azokat, akiket eddig kirekesztett.

Ami nem fotó

Ez az év a mesterséges intelligencia éve is volt – az alkotókat elsőként a mesterséges intelligencia által generált képek lepték meg.

Mesterséges intelligencia alkotta az idei Sony World Photography Award egyik kategóriagyőztes fotóját. A pályázat benyújtója, Boris Eldagsen az eredményhirdetés után elmondta: vitát akart generálni a képpel, és természetesen nem veszi át a díjat.

Az ismert német fotóművész arra volt kíváncsi, fel vannak-e készülve a nemzetközi versenyek a mesterséges intelligenciával létrehozott képekre. Eldagsen leszögezte, hogy a mesterséges intelligencia és a fotográfia két különböző entitás, és semmiképp sem versenyezhetnek egymással. Az Eldagsen által felvetett problémák világszerte beszélgetéseket, szakmai vitákat inspiráltak.

Cannes-i siker

A 76. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál Arany Pálmáját Justine Triet francia rendezőnő Egy zuhanás anatómiája című filmje nyerte el. Számunkra azonban talán ennél is fontosabb, hogy Buda Flóra Anna 27 című tizenegy perces animációs filmjének ítélték oda a rövidfilm kategória Arany Pálma díját, amelyet Enyedi Ildikó zsűrielnöktől vehetett át. Ez azért is történelmi pillanat, mert sosem fordult még elő, hogy ennek a versenykategóriának magyar elnöke lett volna.

A díjnyertes film főhőse az öccsével és édesanyjával közös háztartásban élő Alíz, aki a 27. születésnapján, egy átmulatott éjszaka után tudatosítja, hogy ideje szembenéznie a felnőttlét felelősségével, és leszámolnia addigi illúzióival. Buda Flóra Anna a magyar tanároknak és diákoknak ajánlotta díját, akiknek, mint köszönőbeszédében mondta, jelenleg nagy szükségük van az elismerésre.

A rendezőnő a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen végzett, jelenleg Franciaországban él és alkot. Egy interjúban elmondta, hogy Budapesten nem tudott volna kivenni egy albérletet és mellette filmet rendezni. A Nemzeti Filmintézet háromszor is visszadobta Buda Flóra Anna filmtervét, azaz a projekt egy fillér állami támogatást sem kapott.

A film karaktereit a képzelet szülte, de az alkotó sokat merített saját életéből is. A főszereplő hasonlít egykori, 27 éves önmagára, például akkoriban ő is visszaköltözött szüleihez. A történet játszódhatna szinte bárhol, csak a kocsmaasztal Orbán-firkái árulkodnak konkrétabb helyszínről.

A filmet Annecyban is díjazták, Szarajevóban pedig a legjobb rövidfilm lett, ami egyben az Oscar-jelölést is biztosítja neki.

Leállt az álomgyár

Májusban kezdődött Hollywood történetének leghosszabb sztrájkja. Elsőként az írók szakszervezete jelentette be a szünetet, hozzájuk csatlakoztak júliusban a színészek. A sztrájkolók arra szerették volna felhívni a figyelmet, hogy a streamingszolgáltatók megjelenése teljességgel átalakította a sorozatgyártást, miközben alulfizetetté vált a forgatókönyv-írók munkája. Az írók emellett azt is hangsúlyozták, hogy a filmstúdiókkal csak akkor születhet megállapodás, ha meg tudnak egyezni a mesterséges intelligencia szerepéről a tartalomgyártásban.

A sztrájk számos televíziós és filmes produkciót kényszerített leállásra, a tévécsatornák ismétlésekkel és valóságshow-műsorokkal pótolták a hiányzó tartalmakat, a már elkészült filmek bemutatója pedig csúszott – többek között a Dűne 2 és a Spider-Man: Beyond the Spider-Verse is. A színészcéh november elején jelentette be, hogy 118 nap után véget ért a sztrájk. A színészek szakszervezete és a Walt Disney-t és Netflixet is képviselő AMPTP nevű producerszervezet három évre szóló megállapodást kötött. A megállapodásban a minimálbérek emelése és egy új „streamingrészvételi” bónusz is szerepel, de a szerződés arra is kitér, hogy a színészeket meg kell védeni a mesterséges intelligencia által generált képek jogosulatlan felhasználása ellen.

A Beatles utolsó dala

Óriási várakozás övezte a Beatles utolsónak kikiáltott dalát: a Now and Then készítésénél az eredeti tagok mellett a mesterséges intelligencia is besegített.

A Now and Then című dalt 45 évvel ezelőtt kezdte írni John Lennon, azt követően, hogy a zenekar 1970-ben feloszlott. Lennon New Yorkban demót is készített a készülő dalhoz, melyet halála után felesége, Yoko Ono az egykori zenekar tagjainak adta. Paul McCartney, George Harrison és Ringo Starr Lennon demóiból készítette el a kilencvenes évek közepén a Free As a Bird és a Real Love című dalokat. A Now and Thennel azonban a felvétel gyenge minősége miatt nem tudtak mit kezdeni.

Amihez akkor nem állt még rendelkezésükre megfelelő technológiai háttér, az most a mesterséges intelligencia alkalmazásával valósulhatott meg. Lennon felvételéből elsősorban a vokált és a zongoraszót kellett szétválasztani, illetve kiszűrni a háttérzajokat. A technológiát az új-zélandi rendező, a Gyűrűk urát is jegyző Peter Jackson cége fejlesztette ki. Jackson ezt a technológiát alkalmazta már a 2021-es The Beatles: Get Back című dokumentumsorozatában is, amely az 1970-es Let It Be című album keletkezésének körülményeit tárja fel, és amelyben számos, a nagyközönség számára addig ismeretlen felvételt használt.

A most napvilágot látott dalba, melyet a még két élő Beatles-tag, Paul McCartney és Ringo Starr tavaly vett fel, Lennon felvételei mellett Harrison 1995-ben felvett gitárszólamai is bekerültek.

Norvég Nobel

Reménykedtünk, hogy Krasznahorkai László személyében újabb magyar irodalmi Nobel-díjat zsebelhet be a magyar irodalom, mivel az írót a fogadóirodák a legesélyesebbek közé sorolták. Karikó Katalin biokémikus és Krausz Ferenc fizikus két magyar Nobelről gondoskodott idén, az irodalmit végül Jon Fosse norvég író kapta. Érdekesség, hogy a Nobel-díj kiosztását megelőző estén Fosse vezetett a bukmékereknél – hosszú idő óta először fordult elő, hogy a fogadóirodák eltalálták a díjazottat. Fosse olyan sokéves favoritokat előzött meg, mint Haruki Murakami, Margaret Atwood, Salman Rushdie, Can Xue, vagy épp Krasznahorkai.

Az 1959-es születésű norvég író az indoklás szerint innovatív prózai műveiben és színdarabjaiban hangot adott a kimondhatatlannak. Ezt az érzékeny hozzáállást befolyásolhatta az a baleset és halálközeli élmény is, amely hétéves korában érte őt, és amely szerinte komoly hatással volt későbbi írói pályájára. Számos műve – a Melankólia, a Trilógia, A másik név, a Reggel és este című kisregény és az Álmatlanság – magyar fordításban is elérhető.

Több műfajban alkot, a regények mellett mintegy 40 színdarab fűződik a nevéhez, emellett verseket, esszéket és gyerekkönyveket is ír. Olyan nagyságok a példaképei, mint SamuelBeckett és Thomas Bernhardt.