Zeman magyarázkodott

A Miloš Zeman kormányfővel megtartott talákozó után mindkét fél jelezte, hogy a nézeteltéréseket sikerült tisztázni. Megfigyelők szerint egyikük sem mondta ki szó szerint, de valószínű, hogy Gerhard Schröder német kancellár márciusra tervezett csehországi látogatásának útjából is sikerült elhárítani az akadályokat. A cseh kormányfőnek a szudétanémetekkel kapcsolatos kijelentései után szellőztették meg Berlinben, hogy a kancellár esetleg lemondja a prágai utat.

Joschka Fischer tegnap örömének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy tisztázták Zemannak a Jasszer Arafat palesztin elnökkel kapcsolatos, nagy nemzetközi botrányt kavaró kijelentéseit is. Mindketten többször is hangsúlyozták: a közös európai jövőre kell összpontosítani a figyelmet, s hogy a két ország viszonyát a német–cseh nyilatkozat alapján kell építeni. Ebben az 1997-es dokumentumban a felek elutasították a kollektív bűnösség elvét. Egyébként a tegnapi Fischer látogatásra épp e közös nyilatkozat aláírásának ötödik évfordulóján került sor.

Emlékeztetésként a legutóbbi feszültségek okairól: Miloš Zeman előbb egy osztrák hetilapban fogalmazott úgy, hogy a szudétanémet lakosság a két világháború közötti Csehszlovákiában Hitler „ötödik hadoszlopának” a szerepét játszotta. Ennélfogva pedig jogos volt 3,5 millió németajkú személy kitelepítése 1945 után. „Árulókkal szemben nincs helye a megbékélésnek” – tette hozzá a cseh kormányfő. A német és osztrák körökben felháborodással fogadott interjú nyomán Zeman magyarázkodni kényszerült, tagadva, hogy Eduard Beneš elnök 1945. május 19-én kelt 5. számú dekrétuma egyet jelentene a kollektív bűnösség kimondásával. Szavai szerint a németek között is akadtak ellenfelei a náciknak, miként a cseh lakosság egy része is lelkes híve volt Hitlernek. A lényeg az arányokban rejlik. A Václav Havel államfő által is megdorgált Zeman hétfőn újabb vihart kavart, mivel a Háárec izraeli lapnak adott interjúban Adolf Hitlerhez hasonlította Jasszer Arafatot, és azt ajánlotta Izraelnek, hogy úgy járjon el a palesztinokkal, mint Prága tette a szudétanémetekkel 1945-ben. Éles hazai és külföldi bírálatok nyomán Zeman újfent visszakozott, azt állítva, hogy az izraeli sajtó „félreértette” az általa mondottakat.

Csehország amúgy sem könnyű helyzetét – temelíni atomerúmű, szudétanémet kártérítési követelések – nem tették egyszerűbbé Zeman nyilatkozatai, amelyek kemény fellépésre késztették az EU külügyminiszteri tanácsának soros elnökét, a spanyol Josep Piquét is. Ugyanakkor az is látnivaló, hogy a cseh kormányfő maga mögött tudhatja a hazai lakosság túlnyomó részét, amely a több évszázados német, majd osztrák uralom után felháborodik azon, hogy ismét a „labancok” akarnak diktálni, például az atomenergia hasznosítását illetően. A szudétanémetek anyagi követeléseit pedig éppúgy elutasítással fogadja, mint szélsőjobboldali osztrák Jörg Haider felszólítását német helynévtáblák felállítására az egykor németek lakta cseh falvakban.

Megfigyelők szerint Joschka Fischer tegnap az erőfölény helyzetében tárgyalhatott Prágában, mert Csehország – Varsóval ellentétben – nem élvez „politikai bónuszt” Berlinben az EU-bővítés szempontjából, sőt: Zeman szavai inkább a cseh EU-tagság ellen hangolták a német közvéleményt. (ČTK, MTI)