Zeman és Orbán ugyanarról másként

Prága. A Mladá Fronta Dnes jegyzetírója összehasonlította, milyen fogadtatásban részesül az, amit Miloš Zeman cseh, valamint az, amit Orbán Viktor magyar miniszterelnök mondott a Beneš-dekrétumokról. A szerző szerint bár a két nyilatkozat fogadtatása eltérő, mégis mindketten korlátolt közép-európai nacionalistaként nyilvánultak meg. „Ha ketten egyformán cselekszenek, az még nem mindig ugyanaz.” Ha Zeman néhány mondatot mond Hitler ötödik hadoszlopának kitelepítéséről, akkor abból nemzetközi botrány kerekedik. Ha viszont Orbán a Beneš-dekrétumok érvénytelenítését követeli, az egész EU képviselőinek majdhogynem tapsától kísérve hagyja el a pódiumot. A különbség oka nem abban rejlik, hogy Zeman ezeket a dolgokat védi, Orbán pedig bírálja, hanem elsősorban abban, ahogyan ezt a robbanásveszélyes témát a két politikus kezeli. Míg a cseh kormányfő feleslegesen hisztérikus összehasonlításokat használ és egy olyan országban beszél erről, amelynek problémáit nem érti, addig magyar partnere céltudatosan mérlegeli szavainak súlyát, majd az uniós mérleg azon serpenyőjébe helyezi őket, amely a németeket és a magyarokat is negatívan érintő dekrétumok megszüntetése felé billen. Orbánt nem kell különösebben érdekelje az a tény, hogy szavaival kiválik a visegrádi négyesből és az európai politikusok többségének soraiból is. Nem kell hogy érdekelje, hogy ő az első olyan kormányfő, aki Csehország és Szlovákia uniós csatlakozása feltételeként szabja meg a Beneš-dekrétumok eltörlését. Szavai ugyanis nem váltanak ki nemzetközi botrányt, a magyarok körében pedig egyenesen használhatnak neki, hiszen a választásokig már alig két hónap van hátra, míg az erős magyar kisebbséggel rendelkező Szlovákiában fél év múlva választanak. Micsoda nagy különbség ez a cseh kormányfővel összehasonlítva, aki zavartan csak motyogni tud, hogy ő ezt bizony nem így gondolta…

Orbán megismételte álláspontját

Orbán Viktor tegnap a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában a Beneš-dekrétumok kérdéséről ismét kifejtette: Magyarország eddig kétoldalú szinten nem hozta szóba a témát Szlovákiának, ám egyértelmű, hogy olyan törvények, amelyek a kollektív bűnösséget mondják ki, nem lehetnek hatályban az EU-csatlakozás után egyetlen új tagországban sem. Hozzáfűzte: a kérdés nem érintheti a visegrádi együttműködés jövőjét. Nézői kérdésre válaszolva közölte: a csehországi magyarok a jogszabály szerint, mivel nem szomszédos országban élnek, nem kaphatnak magyarigazolványt, de azt javasolja nekik, igényeljenek magyar állampolgárságot, Magyarország nagy örömmel fogja ezt megadni számukra. (MTI)