Venezuela megnyitja kolumbiai határának egy részét

A caracasi kormány februárban zárta le a határt, amikor az ellenzék megpróbált nemzetközi segélyszállítmányokat bejuttatni a súlyos gazdasági és politikai válságban vergődő országba. Venezuela akkor Brazília és a Holland Antillák felé is lezárta határait. Caracas a múlt hónapban a brazil és az arubai határt újra megnyitotta, de az arubai hatóságok közölték, hogy a határ zárva marad.

"Szuverenitásunk teljességének köszönhetően elrendeltem a kolumbiai határszakasz megnyitását Táchira államban" - jelentette be Maduro a Twitteren.

A venezuelai elnök arra hivatkozott az ország határainak lezárásakor, hogy a külföldi segély nem más, mint porhintés, és a valódi cél az "idegen invázió" előkészítése. Maduro szerint ugyanis az ország problémáit az okozza, hogy az Egyesült Államok gazdasági háborút vív vele.

Nyugati vélemények szerint ezzel szemben az ország problémái a korrupcióban és a rossz gazdaságirányításban keresendők, és a gazdaság akkor omlott végleg össze, amikor a kőolaj ára az évtized közepén meredeken esni kezdett. Venezuelának ugyanis kőolajszármazékokon kívül szinte semmilyen más exportcikke nincs.

A határ lezárása a közelben élő venezuelaiaknak hatalmas nehézségeket okozott, mert sokan a határ túloldaláról szerezték be nap mint a nap a Venezuelában hiányzó, a mindennapi megélhetéshez szükséges árucikkeket. Sokan a határ lezárása után is átszöktek Kolumbiába - illegális átkelőkön -, hogy beszerezzék, amire szükségük van, alapvető élelmiszereket, gyógyszereket, illetve hogy orvosi ellátáshoz jussanak.

Az ország politikai válsága pedig arra vezethető vissza, hogy a legutóbbi parlamenti választáson a törvényhozásban az elnök ellenzéke került elsöprő többségbe. Ezt követően a parlament több kísérletet tett az elnök leváltására, de az állam többi, Maduróhoz hű szerve, kiemelten a legfelsőbb bíróság, rendre meghiúsította ezeket a próbálkozásokat, s végül szinte teljesen el is vonta a parlament jogköreit. Maduro afféle párhuzamos törvényhozást, "alkotmányozó gyűlést" hozott létre, de ennek megválasztását széles körű nemzetközi bírálatok kísérték.

Juan Guaidó, az ellenzéki többségű parlament elnöke pedig az év elején az alkotmányra hivatkozva az ország ideiglenes államfőjévé nyilvánította magát, és eddig mintegy 50 ország el is ismerte.