Válságban a dél-amerikai börtönök

A 900 férőhelyes santiagói San Miguel börtönben, ahol a fegyencek közt kitört verekedés szerdán Chile történetének legsúlyosabb börtöntüzéhez vezetett, 1900 fogoly raboskodott. A tűzvészben 83 ember meghalt, 21 pedig megsebesült. A leégett épületben csupán hat börtönőr felügyelte a fogvatartottakat.

Az eset után a chilei elnök, Sebastian Pinera "embertelennek" és "évtizedek óta gyalázatos állapotban lévőnek" nevezte országa büntetés-végrehajtási intézményeit. "A börtöneinkben átlagosan 70 százalékos a  túlzsúfoltság, de néhány helyen ez akár a 90, sőt a 200 százalékot is elérheti" - mondta Pinera a sajtónak.

Latin-Amerikában a fegyházakban uralkodó túlzsúfoltság inkább szabály, mint kivétel: a kontinens ugyanis két másik területen is világelső, itt legmagasabb a gyilkosságok aránya és a vizsgálati fogság időtartama.      Brazíliában például novemberben egy hét alatt három börtönlázadás tört ki, s az egyik felkelés egy olyan intézményben történt, ahol 828 rab osztozik 200 férőhelyen.

Salvadorban a november 10-i börtöntűz 23 áldozatot szedett. A közép-amerikai országban 25 ezer rab zsúfolódik össze a 8110 férőhelyen.

Az utóbbi tíz évben a hatóságok azon fáradoztak, hogy az összetűzések elkerülése érdekében a rivális bandák tagjait külön intézményekben elhelyezve szétválasszák egymástól. A szervezett bűnözés azonban ennek ellenére a rácsok mögött is kialakította a saját törvényeit.

Mexikóban "a kartellek tagjai a börtön királyai, urai" - mondta José Antonio Ortega büntetőjogi ügyvéd. "A bandák uralják a belső ügyeket, zsarolást és megfélemlítést alkalmazva. Az egyik börtönben előfordult , hogy a napközben békés fogvatartottak éjszakára bérgyilkossá alakultak át. A bandavezérek biztosítottak számukra fegyvert és járművet a piszkos munka elvégzéséhez, és amikor visszatértek a helyükre, nyugodtan elaludtak,  mint egy kisangyal" - mesélte Ortega. A foglyok éjszakai kiruccanásainak 35 áldozata volt. A börtön igazgatóját július végén a történtek miatt letartóztatták.

Paraguay-ban az egyik fegyintézetet szigorú felügyelet alá kellett helyeznie a hatóságoknak, mivel néhány rab pedofil filmeket forgatott olyan gyerekekkel, akiket úgy jutattak be a börtönbe, hogy saját rokonaiknak adták ki őket.

"Megpróbálhatnánk javítani a börtönőrök kiképzésén, munkakörülményein és a fizetésén, … de a drogkereskedelemből befolyt összeg hatalma akármilyen magas állami fizetésen túltesz" - magyarázta Liza Zuniga, a santiagói egyetem szociológusa.

"A rendszer szinte az összes latin-amerikai országban válságban van" - elemezte a helyzetet Lucia Dammert, aki Zunigával együtt írt egy jelentést A börtön: kihívások és problémák Amerika számára címmel.

Az egyik legfőbb gond a pénz hiánya: az állam csak minimális összegű beruházásokat végez a fegyházakon - hangsúlyozta Dammert. "A börtönök többsége nagyon öreg, a struktúrájukat még a XIX. században és a XX. század elején alakították ki, és azóta nem modernizálták őket" - tette hozzá Zuniga.

Chilében, Brazíliában és Kolumbiában építettek ugyan új fegyintézeteket, de a probléma továbbra is fennáll, mivel a régieket nem zárták be - mondta a szociológus.

Az elsődleges cél a börtönnépesség csökkentése kellene, hogy legyen a szakértők szerint. "Alternatív eljárásokra lenne szükség az előzetesben lévők és a nem erőszakos bűntények miatt elítéltek számára, mint például a közmunkára fogás vagy egy elektromos karperec viselése. Ezzel meg lehetne szüntetni a börtönök túlzsúfoltságát és a bűnözés terjedését is. A fegyintézetek olyanok, mintha a bűnözés egyetemei lennének" - vázolták fel a szociológusok.