USA: megnyíltak a szavazóhelyiségek

A négyéves elnöki ciklus közepén a választók mind a 435 képviselői mandátumról, valamint a hatéves mandátummal rendelkező száz szenátori hely mintegy harmadáról döntenek. Harminchét szövetségi állam (és két amerikai terület) kormányzót is választ, és alsóbb szinteken is lecseréli tisztségviselőit, valamint az állami kongresszusok tagjait. Több városban a polgármester személyéről is döntenek. Ezenfelül mintegy száz kérdésben tartanak népszavazást, állami szintű adókról és törvényekről, Kaliforniában például arról, hogy legalizálják-e a marihuánát.

Az amerikai félidős választások körül nincs akkora a "felhajtás", mint az elnökválasztások esetében, fontosságuk - a számszerű eredményen túl - abban fogható meg, hogy jelzik: mennyire népszerű, elfogadott az elnöki ciklus félidejéhez érkezett államfő személye és politikája. Mégis, a mostani volt minden idők legdrágább választási kampánya.

A hadjáratra rányomta a bélyegét az erőtlen gazdasági fellendülés, a munkanélküliség magas szintje, az ország adósságállománya. Sok amerikait csalódással tölt el a kormányzat gazdaságpolitikai irányvonala, s ebből főleg a jobboldali populista Tea Party-mozgalom profitálhat.

A felmérések szerint a mostani félidős választásokon az ellenzéki republikánusok el fogják hódítani a képviselőházat, s a demokratáknak nagyon meg kell harcolniuk azért, hogy megőrizhessék fölényüket a szenátusban. A legutolsó, hétfői előrejelzések megerősítették ezt a hetek óta tartó tendenciát. A különböző intézetek adatai alapján a republikánusok 45-70 helyet nyernek el a demokratáktól a képviselőházban, és legalább tízet a felsőházban.