USA: könnyebbé válik a nukleáris válaszcsapás

Amerikai tisztségviselők felvázolták az atomfegyverek alkalmazásával kapcsolatos terveket. Moszkvában mély csalódást keltett az új ameri-kai nukleáris doktrína, Peking szerint hidegháborús mentali-tást tükröz az új koncepció.

Washington/Moszkva/Peking. Patrick Shanahan védelmi miniszterhelyettes bejelentette, Donald Trump elnök kormányzata lényegében folytatja elődje, Barack Obama adminisztrációjának nukleáris fegyverekkel kapcsolatos politikáját, de erőteljesebb álláspontot foglal majd el bizonyos kérdésekben. A 74 oldalas jelentésből kiderül, hogy a kormányzat ugyan nem tervezi az amerikai stratégiai nukleáris fegyverzet növelését, de Washington atomfegyverrel válaszolhat az USA és szövetségesei ellen esetlegesen intézett olyan nagyobb támadásokra is, amelyeket nem atomfegyverekkel követnek el. A figyelmeztetés nem részletezte, milyen különleges körülmények vezethetnek ahhoz, hogy Washington nukleáris ellencsapással válaszoljon, de megjegyezte, az USA, szövetségeseinek és partnereinek civil lakossága, infrastruktúrája, nukleáris hadereje vagy parancsnoksága elleni nem nukleáris támadások beletartoznak ebbe a kategóriába. A The Wall Street Journal lap megjegyezte: kibertámadások és baktériumfegyverekkel elkövetett támadások is kiválthatnak nukleáris válaszcsapást.

Moszkva csalódott

Moszkvában mélységes csalódást keltett az új amerikai nukleáris doktrína – állapította meg orosz külügyminisztérium. „Sajnálattal állapítjuk meg, hogy az USA arra hivatkozva folytatja atomfegyverkészletének nagymértékű növelésére irányuló politikáját, hogy Oroszország korszerűsíti atomfegyvereit, és az orosz katonai doktrínában állítólag növekszik az atomfegyverek szerepe. Azzal vádolnak, hogy csökkentjük az atomfegyverek használatának küszöbét, és állítólag agresszív stratégiát alakítunk ki. Mindennek semmi köze a valósághoz” – olvasható a dokumentumban. Az orosz katonai doktrína két, kifejezetten védelmi jellegű forgatókönyvre korlátozza az atomfegyverek használatát: ha Oroszországot vagy szövetségeseit nukleáris vagy más tömegpusztító fegyver bevetésével történő támadás éri, illetve hagyományos fegyverekkel történő támadás esetén Moszkva kizárólag abban az esetben használna atomfegyvert, ha az orosz állam puszta léte kerülne veszélybe – szögezi le a dokumentum.

Peking tiltakozott

Határozottan tiltakozott Peking amiatt, hogy az USA doktrínájában kínai atomfenyegetéssel számol (a jelentés Kínát a potenciális nukleáris ellenfelek közé sorolta, hozzátéve, Észak-Korea az egyértelmű és súlyos fenyegetés), és hidegháborús mentalitást követve atomarzenálja túlzott növelésével vádolja az országot. Zsen Kuo-csiang, a kínai védelmi minisztérium szóvivője leszögezte, hogy a Kína mindig és minden körülmények között tartja magát ahhoz, hogy nem vet be elsőként atomfegyvert. „Semmilyen körülmények között nem fogja használni nukleáris fegyvereit, nem fogja fenyegetni velük az atomfegyverrel nem rendelkező országokat vagy az atommentes övezeteket” – közölte a szóvivő, aki szerint országa mindig is a legnagyobb visszafogottsággal fejlesztette atomfegyvereit, és a nemzetbiztonsághoz szükséges legalacsonyabb szinten tartotta nukleáris csapásmérő képességét. (MTI)