Trump is aláírta a Rodcsenkov-törvényt

A moszkvai doppinglabor korábbi vezetőjéről, az orosz állami doppingolást leleplező, majd az Egyesült Államokba menekült Grigorij Rodcsenkovról elnevezett törvény nem az illegális szereket és módszereket használó sportolókat bünteti, hanem a doppinggal kereskedőket, a doppingolás rendszerében részt vevő edzőket, vezetőket, kormányok vagy sportszervezetek tisztségviselőit, orvosokat, szakembereket. Az amerikai érintettségű események kapcsán megbukott „dopping-összeesküvők” akár egymillió dollár bírságot és 10 éves börtönbüntetést is kaphatnak.

A törvény már az előkészítés szakaszában heves vitát váltott ki és konfliktusos helyzetet teremtett az Egyesült Államok és a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) között. Washington többször is hangot adott elégedetlenségének, hatástalannak ítélte a WADA tevékenységét, a szervezet megreformálását szorgalmazta, idővel pedig kilátásba helyezte azt is, hogy megvonja támogatását az ügynökségtől, amelynek működési költségeit felerészben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), felerészben pedig a WADA-kódexet aláíró országok kormányai állják. Legnagyobb befizetőként az Egyesült Államok 2020-ban 2,7 millió dollárral járult hozzá a WADA költségvetéséhez.

Ezzel együtt is a WADA rendre ellenérzésének adott hangot az amerikai törvénytervezet miatt, szóvá téve, hogy megítélése szerint az Egyesült Államok „területein kívüli” joghatóságként akar fellépni a doppinggal szemben szerte a világban. A WADA és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is, amely szintén ellenezte az amerikai jogi lépést, erőteljesen kifogásolta azt is, hogy a törvény a bíróság elé állíthatók köréből kiveszi az amerikai profi sportokban – baseballban, amerikaifutballban, kosárlabdában, jégkorongban – érintetteket, mert washingtoni érvelés szerint e profi ligák nem tartoznak a WADA hatálya alá, annak kódexe nem vonatkozik rájuk.