Trump február 15-én fogadja Netanjahut

Tel-Aviv és Washington is a közös kapcsolatok újraértékelését várja a találkozótól. 

Netanjahu a 2016. januárjában életbe lépett iráni atomalku egyik legélesebb bírálójának számít, amit 2015 júliusában írtak alá Barack Obama volt amerikai elnök adminisztrációja alatt Teheránnal az Egyesült Államok, illetve Oroszország, Kína, az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország. Trump is ellenzi a Teheránnal kötött egyezményt, amelynek újratárgyalását helyezte kilátásba.

A Fehér Ház jelenlegi lakója emellett ismételten kinyilvánította azt a szándékát, hogy kész elismerni Jeruzsálemet Izrael fővárosának, annak ellenére, hogy a korábbi elnökök az Egyesült Államok nagykövetségének Tel-Avivból Jeruzsálembe történő áthelyezését sosem valósították meg. 

Sean Spicer emellett tájékoztatott arról is, hogy Mike Pence alelnök hétfőn telefonon egyeztetett II. Abdullah jordániai királlyal, a többi között az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni harc fokozásáról, a szíriai helyzetről, és a palesztin-izraeli megbékélés esélyeiről. A Fehér Ház külön közleményben tudatta, hogy a jordániai uralkodó felvetette az Egyesült Államok izraeli nagykövetségének Jeruzsálembe helyezését is, s ezt a témát majd a héten sorra kerülő washingtoni imahéten személyesen is meg kívánja vitatni az amerikai elnökkel.

A diplomáciai képviselet Jeruzsálembe telepítésének kérdése viharokat kavar Izrael és a palesztinok között. A nemzetközi közösség nem ismeri el Jeruzsálemet Izrael fővárosának, és ezért a legtöbb nagykövetség Tel-Avivban található. Jeruzsálem keleti, főleg arabok lakta részét az 1967-es, úgynevezett hatnapos háborúban foglalta el Izrael. Izrael ahhoz ragaszkodik, hogy az egységes és oszthatatlan Jeruzsálemet a zsidó állam fővárosaként kell elismerni, a palesztinok viszont abból nem engednek, hogy Kelet-Jeruzsálem a majdani palesztin állam központja legyen.