<p>A Franciaországot sokkoló toulouse-i gyilkosságok utóhatásaként a párizsi politikusok és az országos média komoly vitába bonyolódtak a biztonság szigorításáról, és arról, hogy az események milyen hatással lehetnek a közelgő elnökválasztásra.</p>
Toulouse után - fokozódó feszültség a francia külvárosokban
Toulouse-ban és a közeli Montaubanban, ahol a felfegyverzett Mohamed Merah összesen hét emberrel végzett, mielőtt a rendőrségi kommandósok elkapták, sokkal inkább az etnikai és vallási közösségek közti fortyogó indulatokról, valamint a megoldások hiányáról szól a párbeszéd. S a szakadék nem csak az északi főváros illetve a délnyugati Toulouse között érzékelhető; Párizs külvárosaiban, ahol 2005-ben bevándorlók dúlták fel az utcákat, még mindig kísért a "mi és ők" gondolkodás.
"Franciaországban a politikusok előszeretettel beszélnek a harmóniáról és arról, hogy nincsenek közösségek, mindenki együtt él" - mondta Georges Dray, a 72 éves nyugdíjas zsidó bártulajdonos, aki 1962-ben, Algéria függetlenné válásakor érkezett Toulouse-ba. "Mindez színtiszta mozi. A dolgok valódi állásáról kellene beszélniük" - tette hozzá.
A három katona, három zsidó gyermek és egy rabbi életét követelő gyilkosságok után az újraválasztásért kampányoló Nicolas Sarkozy keményebb biztonsági intézkedéseket javasolt, mint például a dzsihádista weboldalakat gyakorta figyelő személyek elleni szankciókat: ez a tevékenység ugyanis ezentúl a szélsőséges iszlámhoz való kötődést jelentheti. Sarkozy egyik - neve elhallgatását kérő - kampánytanácsadója úgy fogalmazott, hogy mindez kérdéseket vet majd fel a franciaországi integrációs rendszer, az iszlám fundamentalizmushoz való hozzáállás és a tolerancia egyes gyakorlatait illetően.
Lahsen Edbas, a Kelet-Párizsban élő muzulmán fűszeres kétkedésének adott hangot a párizsi elittel kapcsolatban. "Miért most történik mindez, éppen a választás előtt?" - tette fel a kérdést a 29 éves férfi.
Sarkozy újraválasztási kampányába korábban már beemelte az olyan kérdéseket, mint például a bevándorlás fokozottabb ellenőrzése és a szociális ellátásokhoz való hozzáférés szigorítása. Sok Franciaországban született, jól integrálódott muszlim és zsidó mindezt a közössége elleni rejtett üzenetként értelmezte. Jelenleg egyébként 5 millió muzulmán és 600 ezer zsidó él a 63 milliós államban.
Mohamed, a 30 éves toulouse-i építőmunkás megjegyezte; Merah állítólag azt követően fordult a radikalizmushoz, miután kétszer is elutasították a hadseregtől. Hozzátette, hogy a francia társadalmon belüli megosztottság egyre szélesedik, beleértve a zsidók és muzulmánok közötti feszültségeket, amely szerinte a média torzító hatásával egyre rosszabb lesz.
A bevándorlásellenes Nemzeti Frontot támogató 50 éves Roger egészen máshogy látja a helyzetet; szerinte Franciaország forrong, s egy napon "fel fog robbanni", utalván többek között az erőszak, a bűncselekmények, valamint a mecsetek elterjedésére.
Ugyanakkor Roland Jacquard, a Nemzetközi Terrorizmusmegfigyelő Intézet vezetője elmondta, hogy nagyon kevés francia fiatal vett részt pakisztáni és afganisztáni kiképzésen, s szerinte mindössze 10 maradt közülük Franciaországban.
Antoine Basbous, az intézet arab országokkal foglalkozó terrorizmus szakértője szintén Merah támadásának "magányos farkas" jellegét hangsúlyozta, amely szerinte pillanatnyilag nem jelent veszélyt a társadalmi békére.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.