Szoros eredmény várható a német parlamenti választáson

A legtöbb szavazatot a legnagyobb valószínűséggel a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) gyűjti össze, amely az utóbbi napokban készített közvélemény-kutatások szerint 24-26 százalékos eredményre számíthat.

A második helyen a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége végezhet. A jobbközép pártszövetség választói támogatottsága a kampányhajrában emelkedett, 19 százalékról a 21-25 százalékos sávig.

A közvélemény-kutatások alapján az eddigi kettő helyett három partnerre lehet szükség parlamenti többséggel rendelkező kormány megalakításához.

A kampányban tett kijelentések alapján az eddigi kormánypártok – azaz a CDU/CSU és az SPD – nem kívánják a következő ciklust is együtt tölteni kormányon. Az SPD szerint a CDU/CSU-nak ellenzékben kell „kipihennie” a kormányon töltött utóbbi 16 évet, a CDU/CSU pedig nemigen hajlandó kisebbik partnerként kormányozni a szociáldemokratákkal.

Így SPD-CDU/CSU plusz egy partner, vagy CDU/CSU-SPD plusz egy partner összetételű kormány nem valószínű.

Leginkább az SPD, a 16-17 százalék körüli támogatottsággal rendelkező Zöldek és a 11–13 százalékon álló liberális Szabad Demokrata Párt (SPD) összefogása, a pártok színei (SPD: vörös, Zöldek: zöld, FDP:sárga) alapján közlekedésilámpa-koalíciónak nevezett kormányzati felállás tűnik valószínűnek.

Azonban míg a Zöldek egyaránt nyitottak az SPD és a CDU/CSU felé, az  FDP hagyományosan a CDU/CSU természetes szövetségese, és leginkább liberális konzervatívként jellemezhető programja jobban összeilleszthető a kereszténydemokraták törekvéseivel, mint a szociáldemokraták terveivel. Ezért elképzelhető, hogy vasárnap ugyan az SPD gyűjti össze a legtöbb szavazatot, de mégis a CDU/CSU alakít majd kormányt, méghozzá a Zöldekkel és az FDP-vel.

A pártok színei (CDU/CSU: fekete) alapján Jamaica-koalíciónak nevezett együttműködés legfőbb feltétele, hogy a CDU/CSU ne szenvedjen nagy vereséget, hanem legfeljebb néhány százalékponttal maradjon le a szociáldemokraták mögött, mert a „királycsináló” szerepébe kerülő liberálisok nem emelnének a kancellári tisztségbe olyan politikust, aki egyértelműen a választás vesztese. A CDU/CSU-nak, illetve a pártszövetség kancellárjelöltjének, Armin Laschetnek a felmérések alapján jó esélye van arra, hogy szorosan az SPD mögött végezzenek.

A Bundestagba várhatóan ismét hét párt kerül be. Az SPD, a CDU, a CSU, a Zöldek és az FDP mellett a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak, amely 10-12 százalékos eredményre számíthat, valamint az SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal), amely éppen az 5 százalékos bejutási küszöb feletti eredményt, 6 százalékot érhet el.

A Bundestag többi pártja által egyöntetűen szélsőségesnek tartott AfD-vel egyetlen politikai szereplő sem kíván együttműködni. Az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből és nyugati baloldali tömörülések összeolvadásával létrejött Baloldal hajlandó lehet kormányra lépni az SPD-vel és a Zöldekkel, de a kül-, és biztonságpolitikai nézetek közötti ellentétek miatt kevéssé valószínű egy – ugyancsak a pártok színei (Baloldal:vörös) alapján elnevezett – vörös-zöld-vörös koalíció.

A négy ciklus után a politikából visszavonuló Angela Merkel kormánya az új Bundestag október 26-ra tervezett megalakulásáig marad hivatalban. Utána is működik majd, egészen az új kormány megalakulásáig, de már csak ügyvezető kormányként.

A vasárnapi választáson 60,4 millió állampolgár vehet részt – 31,2 millió nő és 29,2 millió férfi –, köztük 2,8 millió első szavazó. Reggel 8 órától este 18 óráig szavazhatnak. Az első eredménybecslések közvetlenül az urnazárás után jelennek meg, a hivatalos előzetes végeredmény hétfőn várható.

Levélben augusztus 16-a óta lehet szavazni. A koronavírus-járvány miatt valószínűleg minden korábbinál többen élnek a lehetőséggel, ezért a  levélszavaztok aránya akár 50 százalékig is emelkedhet a legutóbbi, 2017-es választáson regisztrált 28,6 százalékról. A levélben szavazók várhatóan rekord nagyságú aránya nem befolyásolja a végeredményt, de megnehezíti az urnazárás utáni előrejelzések készítését, mert torzítja a szavazóhelyiségekből távozók megkérdezésén alapuló felméréseket (exit poll).

A választáson 40 párt és 6211 jelölt indul. A jelöltek átlagéletkora 46 év, többségük férfi.

A választás egyfordulós, érvényességi és eredményességi küszöb nincs.

Az arányosságra törekvő vegyes német választási rendszer az egyéni körzetek és a tartományonként felállított pártlisták kombinációjából áll. A Bundestag alapesetben 598 fős, a képviselői helyek felét az egyéni körzetekben nyertes politikusok kapják, a másik 299 mandátumot pedig a listás szavazatok alapján osztják ki azon pártok között, amelyek országos átlagban elérik az 5 százalékot, vagy legkevesebb három egyéni körzetben győznek, de a bejutási küszöb alatt maradnak.

Viszont előfordulhat, hogy egy párt valamely tartományban több egyéni mandátumot szerez, mint amennyi a listán szerzett szavazatok százalékos megoszlása alapján járna neki. Ezt a mandátumtöbbletet egy először 2013-ban alkalmazott szabályok szerint ki kell egyenlíteni, hogy a Bundestag erőviszonyai végül a lehető legpontosabban tükrözzék a listákra leadott szavaztok megoszlását. Erre szolgál az úgynevezett kiegyenlítő mandátum intézménye, amelynek révén a Bundestag létszáma a 2017–2021-es ciklusban történelmi csúcsra, 709-re emelkedett, és a következő ciklusban várhatóan még nagyobb lesz.