Szimbolikus függetlenségi népszavazást tartanak Katalóniában

Az Artur Mas vezette katalán kormány felhívására 5,4 millió választópolgárt várnak az urnákhoz. A szavazóknak két kérdésben kell dönteniük: akarják-e, hogy állam legyen Katalónia, és ha igen, akkor akarják-e, hogy független legyen. Az alternatív referendum nem lesz kötelező érvényű, csupán arra hivatott, hogy a katalán kormány meggyőződhessen arról, a lakosság támogatja függetlenségi törekvéseit.

Az északkelet-spanyolországi autonóm közösségben eredetileg hagyományos népszavazást tartottak volna november 9-én, a spanyol kormány azonban az alaptörvénybe ütközőnek értékelte a kezdeményezést, és panaszt emelt az alkotmánybíróságnál, amely a referendum felfüggesztése mellett döntött. Mas ezután hirdette meg a két fő kérdés tekintetében azonos „alternatív” voksolást, de a madridi vezetés emiatt is alkotmánybírósághoz fordult, amely ismét felfüggesztette a katalánok kezdeményezését. A spanyol kormány elsősorban arra hivatkozva tiltakozik az általa álcázott referendumnak tartott voksolás megtartása ellen, hogy az alkotmány nem teszi lehetővé a régiók számára a teljes spanyol lakosságot érintő kérdésekben való egyoldalú szavazást.

A 2010 óta a katalán kormány élén álló Artur Mas azonban nem fújta le a vasárnapi voksolást, amelynek megszervezésében kulturális szervezetek és önkéntesek ezrei segítettek a függetlenségpárti politikusoknak. Mas fel is szólította a katalánokat arra, hogy november 9-én „félelem nélkül” menjenek el szavazni, mivel azzal nem tesznek mást, mint a szólásszabadsághoz való alapvető jogukat gyakorolják. A katalán vezető pénteken azt is bejelentette, hogy a szavazás lebonyolítását a korábbi tervektől eltérően nem a szeparatista polgári mozgalmakra bízzák, hanem „hivatalos keretek” között végzik.

Az 58 éves politikus annak ellenére döntött így, hogy előzőleg Rafael Catalá spanyol igazságügyi miniszter kikötötte: a központi kormány egészen addig nem akadályozza meg a konzultációt, amíg a katalán vezetés kimarad a voksolás levezényléséből és azt önkéntesekre bízza. Jaume Marfany, az egyik vezető szeparatista polgári mozgalom, a rendszeresen függetlenségpárti tüntetéseket szervező Katalán Nemzetgyűlés (ANC) elnökhelyettese üdvözölte Mas lépését, amellyel szerinte megvédte a lakosság szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. Az ANC irodáiban eközben szerda óta égnek a telefonvonalak: a mozgalom mintegy 60 ezer önkéntese igyekszik rávenni a katalánokat, hogy vegyenek részt a vasárnapi szavazáson, valamint tájékoztatást adnak a voksolással kapcsolatos alapvető tudnivalókról. Az egyik önkéntes, Isabel Sanuy szerint 2-3 millió katalán biztosan elmegy majd voksolni.

A szavazás a Barcelona és Madrid közötti huzavona újabb epizódja. Artur Mas még 2012-ben próbált meg tető alá hozni Madriddal egy fiskális paktumot, amely többek között lehetővé tette volna a gazdasági válság által súlyosan érintett és a spanyol GDP egyötödét adó Katalóniának, hogy maga szedje az adókat. A spanyol vezetés azonban nemet mondott a kezdeményezésre, Artur Mas pedig azóta gőzerővel egy függetlenségi referendum megszervezésén fáradozik. Terve az, hogy az eredmények hétfői közzététele után azonnal javasolni fogja Mariano Rajoy spanyol kormányfőnek a Madrid és Barcelona közötti párbeszéd újraindítását egy valódi referendum megszervezésének lehetőségeiről. A helyzetet azonban bonyolítja, hogy a Mas vezette jobbközép Konvergencia és Unió (CiU) pártban megoszlanak a vélemények arról, hogy a régiónak teljes függetlenséget kellene követelnie vagy egyszerűen a spanyol államon belül kellene jobb feltételeket kiharcolnia magának. A kisebbségben kormányzó CiU-t kívülről támogató radikális Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) elnöke, Oriol Junqueras korábban pedig annak a véleményének adott hangot, hogy Barcelonának nem szabadna tárgyalnia Madriddal addig, amíg Katalónia nem lesz független állam.

Egy friss közvélemény-kutatás szerint a 7,5 milliós katalán lakosság 80 százaléka akar nagyobb autonómiát, míg 50 százaléka kész támogatni Katalónia elszakadását is.