Svéd kormányfő: mielőbb vissza kell térni a párbeszédhez Törökországgal a NATO-csatlakozásról

„Egyetlen más nemzetbiztonsági kérdés sem bír akkora jelentőséggel mint az, hogy közösen Finnországgal gyorsan NATO-tagokká váljunk” – hangsúlyozta Kristersson újságíróknak nyilatkozva.

Tobias Billström külügyminiszter hozzátette, hogy Svédország jelenleg a második világháború óta legbizonytalanabb biztonságpolitikai helyzetbe került.

A svéd miniszterelnök mindemellett nyugalomra és önmérsékletre intett a hétvégén a stockholmi török nagykövetség közelében tartott tüntetéssel kapcsolatban, amelyen egy iszlamofób párt vezetője elégette a muszlimok szent könyvét, a Koránt. Törökország a közelmúltban történt svédországi „provokációkra” hivatkozva kedden határozatlan időre felfüggesztette a háromoldalú mechanizmust a NATO-csatlakozásra váró Svédországgal és Finnországgal.

Kristersson az üggyel kapcsolatban leszögezte, hogy nincs ellentmondás a szólásszabadság jogának fenntartása és a NATO-csatlakozás folyamatának továbbvitele között. Mint mondta, teljesen rendjén van, hogy eltérő vélemények vannak a NATO-csatlakozással kapcsolatban. Ugyanakkor Svédországban és Finnországban is nagy többséggel döntöttek arról, hogy a két ország az észak-atlanti szövetséghez csatlakozzon. Most azonban provokátorok próbálják Svédország más államokkal fenntartott kapcsolatainak ártva rombolni az ország csatlakozási esélyeit.

Finnország és Svédország csatlakozási jegyzőkönyvét a transzatlanti katonai-politikai szövetség mind a 30 tagállamának jóvá kell hagynia. A két észak-európai ország tavaly megállapodást írt alá Törökországgal, hogy meg tudjanak egyezni Törökországgal.

Ankara a svéd és finn NATO-csatlakozás jóváhagyásának feltételeként a többi között terroristának nyilvánított emberek, többnyire kurdok kiadását követeli.