Sólyom: szükség van az anyaország segítségére a kisebbségi nemzetrészeknek

Az államfő az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának 90. évfordulója alkalmából tartott pénteki parlamenti emlékülésen azt mondta: Magyarország léte maga kell ahhoz, hogy a nemzetrészek kivívják jogaikat és megfelelő státuszukat országaikban.
Hozzátette, "magának Magyarországnak is használnia kell a nemzetközi jog minden eszközét kisebbségeink védelmében".
Sólyom László azt hangsúlyozta: a magyar kultúra egészének legnagyobb termelője és integrálója az anyaország.
Véleménye szerint a nemzetpolitika csak akkor lehet hatékony, ha szakpolitikává válik, azaz megbízható, széles szakmai háttérre támaszkodik.
A köztársasági elnök kitért arra, hogy az emléknap akkor tölti be feladatát, ha a trianoni békeszerződés után kilencven évvel valóban új korszakot nyit a nemzet egészéről való gondolkodásnak és cselekvésnek.
Mint mondta, a kilencven évvel ezelőtt aláírt békeszerződés szentesítette a történelmi magyar királyság felbomlását. Az I. világháborút lezáró békerendszer alapján az őshonos magyar népesség öt, a mai állapot szerint nyolc államban találta magát, és vele együtt történelmi és kulturális emlékhelyeinek nagy részét is - tette hozzá.
Úgy fogalmazott: a trianoni békeszerződéssel az kapott súlyos sebet, ami a nemzetet adja: az összetartó emlékek közös tárháza, a közös folytatás lehetősége.
Kiemelte, a megrázkódtatás után a nemzet önértelmezését kellett újrafogalmazni és felépíteni. Az államfő hangsúlyozta: nemcsak a magyar nemzet önképét kellett újraalkotni, hanem Magyarország viszonyát is a Kárpát-medencében élő többi néppel, akik számára mindez nemzetépítésük sikerét jelentette.
Az államfő szerint a kulturális nemzetek léte tény. Úgy fogalmazott: a kulturális közösségek függetlenek államhatároktól és állampolgárságtól, ugyanakkor tiszteletben tartják azokat, hiszen nem törekednek arra, hogy egyetlen politikai nemzetben egyesüljenek.
Azt igénylik, hogy a politikai nemzetek ténylegesen tegyék lehetővé egységes kulturális közösségként való életüket, beleértve ebbe szoros kapcsolatukat a más országokban élő nemzetrészeikkel - tette hozzá.
Sólyom László közölte: pozitív fordulatnak tartja, hogy a nemzeti összetartozásról szóló törvény nem a történelmi magyar államról szól, hanem a magyar nemzetre, a nemzet egységére helyezi a hangsúlyt.
Kiemelte: a magyar nemzet mai képét az határozza meg, hogy kilencven év alatt az anyaországot körülölelő magyar kisebbségi közösségek más-más utat jártak be. Hozzátette, a kulturális nemzet fogalma nem szűkül le a nyelvi és kulturális egység fenntartására.
A határon túli nemzetrészek számára az etnokulturális identitás mellett ugyanannyira életkérdés a gazdasági, a társadalmi és a politikai pozícióik kiépítése a többségi államban, vagyis a saját polgári társadalmaik működtetése - fogalmazott.
Az államfő beszédében kitért arra, mit kíván ma a magyar nemzet határon túli része.
Mint mondta, a követelések között szerepel egyebek közt a magyar nyelv hivatalossá tétele helyi és regionális szinten, a magyar oktatási és kulturális intézményrendszer kiépítésének joga és tényleges lehetősége, a magyarok lakta területek infrastrukturális és gazdasági fejlesztése, illetve felzárkóztatása, a magyar nemzeti szimbólumok hivatalos elismerése, a politikai képviselet biztosítása a politikai rendszer minden szintjén, valamint a magyarországi egyéni emancipáció, vagyis, hogy ne idegen állampolgárként kezeljék nemzettársainkat Magyarországon.
Sólyom László szerint "a szomszéd népekkel közös múltunk, ha ismerjük, és nyitott szívvel közelítünk hozzá", szilárd alapja lesz a kívánatos együttműködésnek. Mint közölte, jóindulatú és felszabadult kölcsönösségre kell törekedni Magyarországnak a szomszéd népekkel.
Ha Magyarország elvégezte az önvizsgálatot, és empátiával viseltet partnerei iránt, "nyugodtan nézhetünk szemükbe, ragaszkodhatunk jogainkhoz és képviselhetjük álláspontunkat, amely befogadó és pozitív" - fogalmazott.
Sólyom László kiemelte azonban azt: a szomszéd népek magyarokkal kapcsolatos értékrendjének megváltozása nélkül nincs végleges és megnyugtató megoldás. Véleménye szerint "bizonyos jogok megadása, elitek közötti megállapodások, akár kormányzati részvétel, vagy másfelől jó gazdasági és személyes kapcsolatok - mindezek taktikai eredmények, amíg a magyarellenes doktrína bármikor helyreállhat". Addig ugyanis a kisebbségi lét eredendő bizonytalansága fennmarad - teszi hozzá.
Az államfő, mint fogalmazott, azt a tanácsot és kérést közvetíti az Országgyűlésnek, hogy forduljon közvetlenül a szomszédos többségi népekhez, saját nyelvükön és folyamatosan tájékoztassa őket a magyarokkal való viszonyt érintő összes kérdésről, és az együttműködés előnyeiről.
Sólyom László szerint ez az Országgyűlés fontos törvényeket hozott a magyar nemzet egységének szolgálatában. "Ideje volt már, hogy ha a magyar nemzet egészéről és sorsáról beszélünk, ne fájdalommal teljen meg a lélek, hanem az együttlét örömével" - jelentette ki a köztársasági elnök.