Schwarzenberg: Beneš ma Hágában ülne

Schwarzenberg szerint a kollektív bűnösség elvének érvényesítése hiba volt. A politikus azt is kijelentette, hogy a Beneš-dekrétumok, amelyek a szudétanémetek sorsát meghatározták, a Cseh Köztársaságban már két évtizede nincsenek érvényben, miután az alapvető emberi jogok listája a cseh alkotmány része lett.

„Az akkori kormány, beleértve Beneš államfőt is, valószínűleg Hágában találná magát – mondta a cseh diplomácia vezetője – „amit elődeinknek felrovok, az az, hogy a kollektív bűnösség elvét alkalmazták, nem vizsgálták, hogy lojális volt-e valaki a köztársasághoz vagy vétett ellene” – jegyezte meg Schwarzenberg, és hibásnak minősítette a korabeli cseh társadalom hozzáállását a szudétanémet kérdéshez.

A politikus úgy vélte, hogy a második világháború után a cseh társadalom meg volt fertőzve „a nácizmus bacilusával”, amikor a vétlen polgártársait is kiűzte. „Nagyon sok olyan volt köztük, aki nem árulta el a köztársaságot” – szögezte le Schwarzenberg, akinek arisztokrata családja 1948-ban a kommunista fordulatkor a szomszédos Ausztriába menekült. Maga Schwarzenberg az 1989-es rendszerváltás után tért vissza hazájába, majd Václav Havel elnök egyik legközelebbi munkatársa lett.

Schwarzenberg azt mondta, a Beneš-dekrétumokat ma már nem lehet hatályon kívül helyezni, mert az már húsz éve megtörtént, amikor az általános emberi jogok listája a cseh alkotmány részévé vált. Miloš Zeman ezzel az állítással nem értett egyet. Szerinte a cseh alkotmánybíróság világosan megállapította, hogy a csehszlovák Nemzetgyűlés 1946-os határozatai, amelyek a Beneš-dekrétumokból indultak ki, továbbra is a cseh jogrend részét képezik. Schwarzenberg az első magas rangú cseh politikus, aki így vélekedik a dekrétumokról. A jelenlegi cseh államfő, Václav Klaus mindig védelmébe vette a jogsértő döntéseket. A cseh elnökválasztás 2. fordulóját egy hét múlva tartják, a felmérések szerint mindkét jelölt esélyei kiegyenlítettek. (-kes)