Reding ismét Orbánt támadja

ÖSSZEFOGLALÓ

Brüsszel/Budapest. A magyar kormány és az ellenzék a tegnapi pedagógusnapot is arra használta ki, hogy intenzíven sározza egymást – ezúttal az oktatásügy ürügyén. Közben azt sem volt nehéz megjósolni, hogy a nyilatkozatháborúk újabb fordulója kezdődik Budapest és Brüsszel között Viviane Reding alapjogi EU-biztos nyilatkozata miatt.

Miközben a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése okán beindult sikerpropaganda keretében a kormányszervek hivatalosan is köszöntötték a köz- és felsőoktatásban dolgozókat, nyolc pedagógus- és civil szervezet demonstrációt szervezett tegnap délutánra a köz- és felsőoktatás átalakítása elleni tiltakozásul. Lapzártáig nem történt említésre méltó incidens.

A szakminiszter többször megismételte: soha nem álltak még ilyen közel a pedagógus-életpályamodell bevezetéséhez. Balog Zoltán célként jelölte meg, hogy növekedjen a presztízse annak a hivatásnak, amely a jövő nemzedékeivel foglalkozik, és kiszámítható életpályája legyen mindenkinek, aki az állam szolgálatában áll, így az óvodapedagógusoknak, általános és középiskolai tanároknak, egyetemi oktatóknak.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke szerint azt látják, hogy azok a törvények, amelyek az oktatás területén születtek, nem abba az irányba viszik az országot, amelyet korábban a kormány meghatározott, azaz a gazdasági és társadalmi felemelkedés felé. Szórólapjuk szerint a köznevelési törvény szeptemberi életbelépése állandósuló forráskivonást, a gyerekek számára már az óvodáskortól nehezedő feltételeket, valamint a nehéz helyzetben lévők végleges leszakadását jelenti. A demonstráción a PDSZ mellett képviseltette magát a Szülői Hálózat, az Oktatói Hálózat, a Hallgatói Hálózat, a Hálózat a Tanszabadságért, a Humán Platform, a Középiskolai Hálózat és a Liga.

Viviane Redinggel az osztrák Der Standard szombaton közölt interjút. Ebben az alkotmány „módszeres megsértését” rótta fel Orbán Viktornak. „A jogállamisággal nem szabad viccelni. Az alkotmány nem játékszer, amit pár hónaponként meg lehet változtatni.” Reding emlékeztetett arra, a Lisszaboni Szerződéssel megerősödött az EB határokon átnyúló igazságügyi illetékessége, és egyebek között ezzel indokolta, hogy a reagálások jóval keményebbek, mint korábban. Utalt arra, hogy az EB nem csak Magyarország ellen lépett fel, tavaly nyáron Romániában is közbelépett.

Arra az újságírói felvetésre, hogy a legmagasabb szinten fokozhatnák a politikai nyomást Orbánra, emlékeztetett: a tagállamok négyötödének egyetértésére és az Európai Parlament kétharmados jóváhagyására van szükség annak megállapításához, hogy az alapszerződés 7. cikkelye alapján fennáll az alapvető értékek megsértésének egyértelmű veszélye. (MTI, ú)