Reakciók Orbán beszédére

Mesterházy: Orbán üres, halogató beszédet tartott
Orbán Viktor miniszterelnök üres, halogató évértékelő beszédet tartott - reagált Mesterházy Attila, az MSZP elnöke hétfőn Budapesten tartott sajtótájékoztatóján a kormányfő évértékelő beszédére.
Az MSZP elnöke  annak a véleményének adott hangot, hogy ez a beszéd sokkal inkább hangulati előkészítése volt azoknak a megszorításoknak, amelyeket a kormány februárban-márciusban be akar vezetni, mintsem egy ország évértékelő beszéde.
A miniszterelnök csak problémákat vetett fel, és csak célokat sorolt, de nem mondta meg azokat a konkrét javaslatokat, hogy miként oldja meg a problémákat, és hogyan éri el azokat a célokat, amelyeket kijelölt az ország számára - jegyezte meg.
Mesterházy Attila hozzátette: egy ilyen típusú évértékelő még egy ellenzéki vezető részéről is kevés lenne.
Az MSZP elnöke szólt arról, Orbán Viktor nem értékelte saját munkáját sem, mert nem derült ki, hogy mit tettek és mit fognak tenni, hogy Magyarországon a kormányzati ciklus végéig 300 ezer új munkahely jöjjön létre. A miniszterelnök nem beszélt arról sem - folytatta -, hogy mi lenne a megoldás a devizahitelesek problémáira, vagy hogyan kárpótolja a kormányzat az igazságtalan adórendszer veszteseit.
Megítélése szerint Orbán Viktor elmulasztotta a lehetőséget, hogy bátran, őszintén, egyértelműen beszéljen arról, hogy milyen megoldási javaslatai vannak az ország problémáira.
Reményét fejezte ki, hogy amit mostani beszédében szerinte elmulasztott Orbán Viktor, azt jövő hétfőn a Parlamentben bepótolja.
Mesterházy Attila kérdésre válaszolva - miszerint Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke tisztségéről való lemondásra szólította fel, mint akinek köze van a Zuschlag-ügyhöz - elmondta: Kósa Lajos "szavaiért bíróság előtt fog felelni", mert "mindennek van határa, ennek is".

Jobbik
Balczó Zoltán hangsúlyozta: pártja világos válaszokat várt volna a miniszterelnöktől Magyarország legégetőbb társadalmi problémáival kapcsolatban. Balczó Zoltán szerint Orbán Viktornak arról kellett volna beszélnie, hogy mi lesz az áprilisban lejáró kilakoltatási moratórium után, mikor és milyen módon áll fel a Nemzeti Eszközkezelő, lesznek-e és ha igen milyen változások az egészségügy, az oktatás és a kultúra területén, hogyan akarja a kormány hazacsábítani a külföldön élő magyar fiatalokat, vagy milyen módon akarja rábírni a kabinet a segélyekből élőket a munkavállalásra.     Balczó Zoltán leszögezte: Orbán Viktor országértékelő beszédéből az derült ki, hogy "a Fidesz által vállalt félmegoldásokon keresztül" az országot nem lehet kimozdítani nehéz helyzetéből.

LMP
Az LMP-s Jávor Benedek  úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktor „vagy nem tudja, vagy nem akarja elárulni”, hogy miként kívánnak szembenézni ezekkel a feladatokkal. Jávor Benedek szerint vagy nincsenek megoldási javaslatok és „tovább folytatódik az a kormányzati politika, amit az elmúlt hónapokban tapasztaltunk, az alkalmi rögtönzések, ötletelések, a káosz politikája”, vagy pedig nem merik az emberek elé tárni az elképzeléseket.
Hangsúlyozta, hogy a miniszterelnök nem beszélt arról, hogy a kormány hogyan akar segíteni a devizahiteleseknek, mit tartalmaz majd a „sajtóban már több ízben beharangozott gazdasági megszorító csomag”, hogyan szabják át a magyar gazdaságpolitikát, de nem említette az oktatást, az egészségügyet és általában a nagy szociális ellátórendszerek reformját sem.
Hozzátette, a kormányfő arról sem beszélt, hogy január 1-je óta Magyarország az EU elnöke, „egy olyan helyzetben, amikor maga Európa nem veszi komolyan az elnöki tisztet betöltő országot”. Megjegyezte, hogy Nicolas Sarkozy francia elnök, és Angela Merkel német kancellár a soros uniós elnököt „kizárva”,  szűkebb körben egyeztetnek az unió gazdasági jövőjét meghatározó alapvető kérdésekről.
Kijelentette, hogy ezután fokozott érdeklődéssel várják Orbán Viktor parlamenti szezonkezdetkor elhangzó beszédét, mert remélik, hogy abban lesznek információk a várható kormánypolitikáról.
A kormányfői beszédének egyetlen konkrét információjaként azt említette, hogy „Orbán Viktor beszédírója olvas Rejtő Jenőt”. A képviselő úgy fogalmazott, hogy egy ország kormányzásához viszont nem elégséges közmondásokat idézni.

Politológusok: jövő héten várhatók konkrétumok
Elsősorban szimbolikus, illetve motivációs értékűnek tartják Orbán Viktor miniszterelnök hétfői  országértékelő beszédét az MTI által megkérdezett politológusok, akik egyhangúlag arra számítanak, hogy a kormányfő jövő hetén, parlamenti felszólalásában fejti ki konkrét elképzeléseit.
Szánthó Miklós, a Nézőpont Intézet elemzője szerint Orbán Viktor beszédében a közelmúlt és a jelen folyamataihoz adott értelmezési keretet, továbbá az egész kormányzati ciklusra is egyértelmű menetrendet vázolt fel.
A kormányfő által "megújulásként" említett folyamat középpontjába a "nemzeti szellemet", az államadósság-csökkentését és a munkahelyteremtést állította, és közben igyekezett az érzelmekre ható, szimbolikus képeket használni - fejtette ki.
A Nézőpont Intézet munkatársa úgy látja, az államadósságnak szóló "hadüzenet", illetve a "mindenkinek dolgoznia kell" jelszó fókuszba helyezése már a nyilvánosság, "elkövetkezendő gazdaságpolitikai intézkedésekre" való felkészítésére szolgált. Az  elemző itt kiemelte, hogy a miniszterelnök a gazdasági válságról nem mint egy "lefutott meccsről", hanem mint "megvívandó küzdelemről" beszélt.
Szánthó Miklós arra számít, hogy a jövő héten esedékes parlamenti évadnyitón, illetve a február 28-án véglegesíteni tervezett reformprogram bemutatóján hallhatunk majd több információt a kormány jövőre vonatkozó konkrét döntéseiről.
Kern Tamás, a Századvég Alapítvány tudományos főmunkatársa "motivációs beszédként" jellemezte az Orbán Viktor által elmondottakat. Mint mondta, a kormányfő egy korszakot lezáró "közös tervről beszélt", amelynek konkrétumait feltételezhetően - a tavaly novemberi költségvetési vitához hasonlóan - az Országgyűlés üléstermében fejti majd ki részletesen.
A Századvég szakértője szerint a miniszterelnök ehhez a beszédhez három "tartalmi előzetest" is szolgáltatott hétfőn. Orbán Viktor egyértelművé tette, hogy szükség van a veszély elhárítására az adósságcsökkentés területén, továbbá megindokolta, miért van szükség új, az "újjászületést szimbolizáló" alkotmány elfogadására, amibe szerinte - eddig nem hangoztatott módon - 1956 szimbolikáját is meg kell jeleníteni - mutatott rá Kern Tamás.
Kiemelte: a kormányfő beszéde alapján a munka területén is valódi szemléletváltásra lehet számítani, az új, feketegazdaságot leépíteni hivatott munkakultúra megteremtése ugyanakkor Orbán Viktor szavai szerint is számtalan konfliktussal jár majd.
Kern Tamás aláhúzta továbbá, hogy a miniszterelnök országértékelésében kormányzásának "tétjét is megemelte", mivel bár igyekezett hangsúlyozni, hogy csak "emberi tervek" vannak a birtokában, de ezzel egy időben azt is kijelentette, hogy azok sikertelensége esetén mind gazdasági, mind politikai értelemben "visszatérhet a múlt".
Filippov Gábor, a Magyar Progresszív Intézet elemzője mindenekelőtt "szimbolikusnak" ítélte a kormányfő által elmondottakat, ami szerinte a "korábbiakhoz hasonlóan nem egy konkrét cselekvési programot", hanem egy átfogó keretet kívánt biztosítani az elmúlt év politikai történéseihez, a kritikusabb hangvételű bel- és külföldi értelmezésekkel szemben.
Emlékeztetett továbbá arra is, hogy Orbán Viktor idén kilenc év után először, az Európai Uniós soros elnökségét betöltő ország vezetőjeként mondta el országértékelését, amelyben így - a korábbi évekhez képest - nem az "offenzív elemek", hanem a pozitív üzenetek domináltak.
A Magyar Progresszív Intézet munkatársa szerint a miniszterelnöki értékelés ettől függetlenül tartalmilag és retorikailag sem mutatott újdonságot; Orbán Viktor alapvetően a kormány korábbi üzeneteiből válogatott, "példaértékű sikertörténetként" bemutatva annak munkáját. Egyszerű, de páratlanul hatékony kommunikációs elemnek nevezte ugyanakkor a választók interneten feltett kérdéseinek idézését, ami azt üzente, hogy a "kormányfő közel áll a hétköznapi emberekhez".
Filippov Gábor úgy gondolja Orbán Viktor szavaiból érezhető volt a "túlzott várakozások csillapításának szándéka" is, vagyis szerinte a miniszterelnök szavai mögött "hosszú és kemény küzdelem ígérete rajzolódott ki". A kormányfő azonban az alagút végén lévő fényt is felvillantotta azzal, hogy 2014-et már a gyarapodás évének nevezte - fűzte hozzá.

(Frissítve:18:05, 18:50)