Pozsony is lehet egyszer kulturális főváros?

Az évente váltakozó európai kulturális fővárosok újraelosztásával szeretne esélyt biztosítani az Európai Unióhoz újonnan csatlakozó országoknak Christina Weiss osztrák kulturális államminiszter, hogy már a közeljövőben az ő városaik közül is kerüljön ki kulturális főváros.

A miniszter asszony számításai szerint a jelenlegi tervek szerint csak 2020-ban lenne esélye valamelyik új EU-tagországnak arra, hogy Európa kulturális fővárosát adja. Ha komolyan vesszük a csatlakozó országokkal való szolidaritást, változtatnunk kell ezen – nyilatkozta Weiss a Der Spiegel című hamburgi hírmagazinnak.

Weiss ennek érdekében két modellt akar kollégái elé terjeszteni az EU-tagországok kulturális minisztereinek novemberben megtartandó brüsszeli találkozóján, ahol e témával is foglalkoznak. Az első terv szerint a meglévő listát úgy változtatnák meg, hogy egy régi EU-beli várost egy frissen belépett ország városa kövessen. A második modell szerint a kijelölt nyugat-európai városoknak teljes értékű partnervárosokat keresnének az új tagországokban.

Az EU 1985 óta választ kulturális fővárost, a sort akkor Athén nyitotta meg. Melina Mercouri világhírű színésznő, akkori görög kulturális miniszter kezdeményezte, hogy évről évre vállalja magára egy-egy európai város ezt a kultúrmissziót, és hogy az Európai Bizottság támogassa anyagilag a rendezvénysorozatokat. A brüsszeli támogatás uniós mértékkel szerény, de kelet-európai szemmel jelentős, eurószázezres nagyságrendű.

A kultúra európai fővárosait mindig az unió kulturális miniszterei jelölik ki, hogy ily módon is segítsék a művészetek fejlődését. Jóllehet az EU kulturális programjaiba a tagjelöltek – különösen a jövőre belépők – az elmúlt években már széles körben bekapcsolódtak, a kulturális fővárosok tisztjére azonban – akárcsak az uniós soros elnökségére – csak teljes jogú tagságuk elnyerése után jóval később számíthatnak.

A kulturális fővárosokban az EU-tagországokkal és magával az Európai Unióval kapcsolatos rendezvényeket szerveznek, ezek száma éves szinten akár az ezres nagyságrendet is elérheti. Volt már kulturális főváros Firenze, Amszterdam, Berlin, Párizs, Glasgow, Dublin, Madrid, Antwerpen, Lisszabon, Luxembourg, Koppenhága, Szaloniki, Stockholm, Weimar, Porto, Rotterdam, Brugge, Salamanca, jelenleg Graz tölti be ezt a posztot. Jövőre a tervek szerint Genova és Lille, 2005-ben pedig az írországi Cork viszi tovább a hagyományt. 2000-ben az ezredforduló tiszteletére kivételesen kilenc várost emeltek ki, köztük két közép-európait is: Bologna, Prága, Santiago de Compostela, Bergen, Brüsszel, Avignon, Helsinki, Reykjavík és Krakkó.

Már Mercouri javasolta egyébként azt is, hogy a programba kelet-európai városokat is bevonjanak. Ezzel – még a hidegháború idején – el is indult egy folyamat az EU és az azon kívüli európai államok közötti kulturális együttműködés előmozdítására. Az 1990-es évektől kezdve pedig mind több kelet-európai művészt, kiállítót is meghívtak a rendezvényekre. A folyamat jegyében 1994-ben az európai kultúrfőváros Lisszabon mellett Budapest adott otthont az Európai Kulturális Hónap rendezvénysorozatának.