Palata: a szlovák-magyar problémák az SNS-kormánytagságával kezdődtek

"A problémák gyökere abban rejlik, hogy a szlovák kormányban olyan politikus kapott helyet, mint Ján Slota. Ő ugyan személyesen nem kormánytag, de pártja (Szlovák Nemzeti Párt) része a koalíciónak. Ez Robert Fico hatalmas hibája, s valahol itt kell keresni az utóbbi időben a Szlovákia és Magyarország között felmerült problémák kezdetét. Slota olyan személy, akinek semmi keresnivalója egy demokratikus kormányban, koalícióban" - jelentette ki a közép-európai problémák elismert cseh szakértőjének számító Palata.
    A szlovák-magyar viszony nagyon bonyolult - mutatott rá Palata. "Világosan látni kell, hogy  a szlovákok és a magyarok úgy élnek együtt, ahogy ma a csehek is élnének, ha 1945 után nem telepítették volna ki az országból a szudétanémeteket. A szlovákiai magyar kisebbség valóban nagyon egységes. A Szlovákia és Magyarország között felmerülő problémák többsége az utóbbi években éppen ezért Dél-Szlovákiával és a szlovákiai magyarokkal van összefüggésben" - fejtette ki az elemző.
    Budapest és Pozsony viszonyát szerinte nagyon megterheli a szlovákiai magyarok második világháború utáni üldözése, bár a korábbi időszakok sem voltak problémamentesek. Konkrétan a 19. század második felében és a 20. század elején megnyilvánuló "erős magyarosítást" említette. Úgy véli: Szlovákiának bocsánatot kellene kérnie a magyarok 2. világháború utáni üldözéséért, s ha ez megtörténne, nagyon gyorsan és jelentősen javulna a magyarok szlovákokhoz való viszonya.
    A háború utáni rendezés nem volt ideális, tele volt problémával. "Úgy látom, nagyon fontos tényező (a magyar-szlovák viszonyban), hogy a magyarok továbbra is várják ezt a szlovák bocsánatkérést" - jegyezte meg Palata. Természetesnek minősítette, hogy a második világháború előtti időkben a szlovákiai magyarok szerettek volna visszakerülni Magyarország fennhatósága alá. Szerinte azonban világosan látni kell, hogy a magyarok semmiféle módon nem vettek részt a Csehszlovákiát feldaraboló müncheni egyezmény kidolgozásában, s Dél-Szlovákiában nem történtek olyan szörnyű dolgok, mint a cseh határvidéken, ahol a szudétanémetek részéről fegyveres puccsra is sor került. 
    "Meggyőződésem, hogy a szlovákok tartoznak a magyaroknak ezzel a bocsánatkéréssel. Ha képesek lennének megtenni ezt a gesztust, az szerintem nagyon jelentősen és gyorsan megváltoztatná a szlovákiai magyarok szlovákokhoz való viszonyát" - húzta alá az elemző.
    Érthetetlennek minősítette, hogy a háború utáni üldöztetésekért Pozsony képes volt bocsánatot kérni a kárpáti németektől, míg a szlovákiai magyaroktól nem.