"Oszama-hatás" a német biztonságpolitikára

Az Egyesült Államok ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadások - amelyeket az általa irányított al-Kaida nemzetközi terrorszervezet hajtott végre - azóta valamennyi német kormányt új feladatok elé állították, és nem csak a nemzetközi politikában, hanem - legalább annyira - a hazai biztonságpolitikában is.

Az akkori kancellár, Gerhard Schröder 2001. szeptember 11-én este Németország korlátlan szolidaritásáról biztosította az Egyesült Államokat. Az üzenet ezt követően az afganisztáni háborúban való német részvételhez vezetett, az első német katona 2001 decemberében érkezett az ázsiai országba, ahol a Bundeswehr jelenleg egy több mint 4000 fős kontingenssel van jelen. Ahogy a jelenlegi külügyminiszter, Guido Westerwelle Oszama bin Laden halálhírét kommentálva hétfőn fogalmazott: "Nem azért vagyunk ott, hogy egy ember ellen harcoljunk, hanem mert azt akarjuk megakadályozni, hogy Afganisztán ismét a nemzetközi terrorizmus visszavonulási területévé váljék".
Szakértők szerint 2001, Oszama bin Laden és az al-Kaida új kihívások elé állította a német külpolitikát, de alaposan megváltoztatta az ország belbiztonsági helyzetét, illetve az ahhoz való viszonyulást is. A német állampolgárok tíz év óta abban az új tudatban élnek, hogy az ország a nemzetközi terrorizmus potenciális célpontjai közé tartozik.
Németország ennek ellenére mindeddig sértetlen maradt, az elmúlt években ugyanakkor a hatóságok több készülő merényletet, illetve tervezett terrortámadást fedtek fel, illetve hiúsítottak meg. A legutóbbit például az elmúlt hét végén, amikor három, a gyanú szerint az al-Kaidával szoros kapcsolatban álló, Németországban élő marokkói állampolgárt tartóztattak le.
2001-ben az akkori szociáldemokrata-zöld kormány a belbiztonság erősítése érdekében egy sor intézkedést határozott el. A szóban forgó, tíz évre hozott intézkedéseket azóta is állandóan vitatják, mert több közülük - a biztonságra való hivatkozással -  beavatkozást jelent az alapvető emberi jogokba, legyen szó akár az internet ellenőrzéséről, akár a telefonbeszélgetések adatainak tárolásáról.
Mivel a tíz esztendő az év végén lejár, a jelenlegi konzervatív-liberális kormánykoalíció pártjai között máris éles vita kezdődött a törvények hatályának meghosszabbításáról. A konzervatív belügyminiszter és a liberális igazságügyi miniszter között teljes az egyet nem értés azzal kapcsolatban, hogy melyik intézkedést kellene meghosszabbítani és melyiket nem. A vita természetesen még Oszama bin Laden halála előtt robbant ki, a történtek azonban az idézett szakértők szerint nagy hatással lehetnek a biztonságpolitika jövőjére. A liberálisok még inkább megerősítve látják azt az álláspontjukat, hogy a biztonsági intézkedések szigorítására - sőt akár néhány meghosszabbítására - bin Laden megsemmisítése után egyáltalán nincs szükség. A konzervatívok azonban elutasítják ezt.
A szakértők és az újságok ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy Oszama bin Laden halott ugyan, de az al-Kaida tovább él. Az előbbiek attól tartanak, hogy a nemzetközi terrorszervezet megtorló akciókra készül, és ezek alól már Németország  sem jelent kivételt.
Az idézett szakértők sorra vették azokat a kockázatokat is, amelyek a nyugati országokat - köztük Németországot is - a leginkább fenyegetik. Ennek kapcsán egyfajta horror-forgatókönyvet vázoltak fel, amely az esetleges terrortámadások potenciális célpontjait tartalmazza.
Az első helyen az atomerőművek állnak, így a többi között a 17 német erőmű. Egy célzott légitámadás - vagy adott esetben egy repülőgép szándékos lezuhanása bármelyik atomerőműre - felmérhetetlen következményekkel járhatna. Mindez egyébként sajátos módon befolyásolja azt a heves vitát is, amely Németországban az atomerőművek bezárásáról zajlik. Kiszivárgott, hogy az első között azokat az erőműveket zárják majd be, amelyek a repülőgépek által a leginkább sebezhetők.
A tömegközlekedési eszközök - mindenekelőtt a vasút - ugyancsak "ideális" célpontnak számítanak. A német pályaudvarok, a naponta közlekedő több ezer vonat, valamint az utasok milliói egyszerűen védhetetlennek.  A 2004-es madridi és a 2005-ös  londoni terrortámadás ezt már bizonyította.
A forgatókönyv következő fejezetét a repülőterek jelentik. A német légikikötőkben immár évek óta rendkívül szigorú az ellenőrzés, miközben tart a vita az úgynevezett testszkennerek bevezetéséről. Az első, Hamburgban végrehajtott tesztek azonban azt bizonyították, hogy  a jelenlegi technológia kevéssé megbízható.
Végezetül a szakértők szerint potenciálisan fenyegetett helyzetben vannak a nagyobb német vállalatok, illetve alkalmazottaik is. Ezért a cégek alapvető kötelessége, hogy óvintézkedéseket tegyenek alkalmazottaik védelmére, és ez vonatkozik az esetleges terrortámadásokból fakadó fenyegetettségre is.