<p>Omar Mateen, az orlandói tömeggyilkos, a támadás során abszolút nyugodt volt, túszokat szedett és tárgyalásokba bocsátkozott a rendőrökkel - közölte John Mina orlandói rendőrfőnök hétfőn egy újabb sajtóértekezleten, ahol a mészárlás eddig ismeretlen részleteiről számolt be. </p>
Orlandói lövöldözés: Halálnyugodt volt a tömeggyilkos
"Majdnem minden kérését teljesítettük" - fogalmazott Mina, de a tárgyalások konkrétumaira nem akart kitérni. Csak annyit mondott: "bombákról és robbanóanyagokról volt szó". A rendőrökkel telefonon tárgyalt, s a rendőrökkel történt első tűzpárbaj után a szórakozóhely mosdójába vonult vissza, néhány tússzal. Amikor azonban közölte, hogy "nemsokára újabb halálos áldozatok lesznek", a rendőrség különleges egysége megrohamozta a szórakozóhelyet és véget vetett a mészárlásnak. Omar Mateent is ekkor lőtték le.
A rendőrfőnök bejelentette, hogy Mateen autójában egy harmadik fegyverre is bukkantak.
A sajtótájékoztatón jelen volt Paul Wyposal, az FBI nyomozója is, aki közölte, hogy a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) jelenleg mintegy száz nyomot vizsgál. "Egyetlen lehetőséget sem hagyunk ki, minden követ megmozgatunk" - fogalmazott Wyposal.
Megszólaltak a szövetségi nyomozók az NBC televízió egyik műsorában is, s arról számoltak be, hogy kiderítették: Omar Mateen 2011-ben és 2012-ben is Szaúd-Arábiában járt, de az még nem derült ki, hogy ott mit csinált. Későbbi híradások szerint a férfi zarándokúton járt a sivatagi királyságban.
Az már vasárnap kiderült - és nyilvánosságra is hozták-, hogy Omar Mateent az FBI az elmúlt években kétszer is kihallgatta, de nem tartotta felügyelet alatt. Hétfőn az FBI megerősítette: egyelőre változatlanul nincs jele annak, hogy a tömeggyilkosnak bármiféle kapcsolata lett volna terrorista szervezetekkel és csoportokkal.
[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"235112","attributes":{"alt":"","author":"TASR/AP-felvétel","class":"media-image","height":"333","style":"width: 600px; height: 416px;","title":"Barack Obama","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]
Obama: nincs bizonyíték arra, hogy a tömegmészárlást külföldről irányították volna
Nincs bizonyíték arra, hogy a hétvégi orlandói tömegmészárlást külföldről irányították volna - jelentette ki Barack Obama amerikai elnök, miután a belbiztonságért felelős miniszterrel és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatójával folytatott megbeszélést.
Az elnök hétfőn megerősítette, amit vasárnap délutáni beszédében mondott: a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nincsenek "egyértelmű bizonyítékok" arra, hogy az orlandói tömegmészárlás hátterében külföldi csoportok, vagy szervezetek állnának.
Obama ezzel lényegében azt a vélekedést - vagy a várható republikánus elnökjelölt, Donald Trump által egyenesen ki is mondott állítást - cáfolta, miszerint az Orlandóban történtek hátterében az Iszlám Állam nevű terrorszervezet állna. "Úgy tűnik, hogy a lövöldöző az interneten fellelhető különböző szélsőséges információs forrásokból merített ihletet" - mondta az elnök.
Egyelőre nem tudni, hogy a gyilkosságnak mi volt az indítéka. Értesülések szerint az elkövető, Omar Mateen a floridai melegbárban vasárnapira virradóra elkövetett támadás előtt hűséget fogadott az Iszlám Államnak, de édesapja szerint az esetnek nem volt köze a valláshoz. A dzsihadista szervezet közölte is, hogy egy harcosa követte el a merényletet, amerikai tisztségviselők szerint azonban ez semmit sem jelent.
A 49 halálos áldozattal járó orlandói támadásig egy 2007. április 16-i eset volt az Egyesült Államok történelmének legvéresebb tömegmészárlása: ekkor a Virginiai Műszaki Egyetemen egy diák 32 embert ölt meg.
[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"235113","attributes":{"alt":"","author":"TASR/AP-felvétel","class":"media-image","height":"331","style":"width: 600px; height: 414px;","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]
A világ elítéli a támadást
Az Egyesült Államok történetének legvéresebb lövöldözése az orlandói Pulse melegbárban az egész világot megrázta, vasárnap és hétfőn világszerte részvétüket fejezték ki politikusok és a közélet más szereplői egyaránt.
Párizsban hétfő este szivárványszínbe borul az Eiffel-torony, a városházánál pedig már nap közben felvonták az amerikai és a szivárványszínű zászlót. Francois Hollande francia államfő a szabadság elleni támadásnak nevezte a történteket.
Az Egyesült Királyságból II. Erzsébet királynő és David Cameron miniszterelnök is részvétét fejezte ki. Emellett pedig J.K. Rowling, a Harry Potter-regények szerzője külön megemlékezett egy áldozatról, aki egy vidámparkban dolgozott, egy Harry Potter-hullámvasúton. Rowling közzétette az áldozat fényképét, s azt fűzte hozzá: "nem tudom abbahagyni a sírást".
Berlin belvárosában kisebb tömeg gyűlt össze az amerikai nagykövetség előtt, hogy az áldozatokra emlékezzenek. Az amerikai és a szivárványszínű zászló előtt fehér liliomokat, rózsaszín rózsákat és plüssmackókat helyeztek el.
"Megdöbbentünk, de azért is jöttünk, hogy megmutassuk, hogy senki nem félemlíthet meg bennünket" - húzta alá Jörg Steinert a helyi meleg és leszbikus közösség részéről.
Az ENSZ emberi jogi biztosa, Zeid Raad Husszein, a "lehető legnagyobb erővel" ítélt el minden olyan "felháborító" merényletet, melyet erőszakos szélsőségesek követnek el bárki ellen vélt hite, nézetei, vagy ebben az esetben szexuális irányultsága miatt.
Reuven Rivlin izraeli elnök Barack Obamának küldött táviratában azt írta: Izrael vállvetve kiáll amerikai testvérei mellett. Rivlin szerint "aligha lelhetnek vigaszra azok, akiktől elszakították szeretteiket".
A palesztin kormányzat szintén szolidaritásáról és együttérzéséről biztosította az amerikai népet, s elítélte a "terror és a gyűlölet támadását".
Elítélte a merényletet az iráni külügyminisztérium is, amely egyúttal őszinte és globális együttműködést szorgalmaz a terrorizmus "ördögi jelensége" ellen. Iránban a homoszexuális viszony büntetendő "szodómiának" minősül. A tárca a helyszínt nem említette.
Abdulla Abdulla afganisztáni kormányfő úgy fogalmazott: a támadás "megmutatta, hogy a terrorizmus nem ismer sem vallást, sem határokat". Abdulla világossá tette: az afgán nép nem a terrorizmust, hanem az áldozatokat támogatja.
Szaúd-Arábia, ahol az azonos neműek kapcsolata szintén törvénybe ütközik, washingtoni nagykövetségén keresztül ítélte el a támadást, ám nem tett említést sem a merénylet helyszínéről, sem arról, hogy kik az áldozatok.
A világ legnépesebb muszlim országa, Indonézia elítélte a történteket, s részvétét fejezte ki az áldozatoknak. Fahri Hamza, az indonéz parlament alelnöke mindazonáltal az egyik közösségi oldalon azt az üzenetet tette közzé, hogy a merénylet oka az volt, hogy a melegek túlzottan szem előtt vannak. Hamzát etikai vétség miatt nemrég eltávolították pártjából.
A kínai állami hírügynökség jelentése szerint Hszi Csin-ping államfő telefonon fejezte ki együttérzését és részvétét Barack Obamának.
Abe Sindzó japán kormányfő szolidaritását fejezte ki az amerikai néppel, s mint mondta: "tűrhetetlen ez a förtelmes terrorcselekmény".
Malcolm Turnbull ausztrál kormányfő szerint a támadás "mindannyiunkat ért, mindannyiunk szabadságát, a szabadságot, hogy összejöjjünk, ünnepeljünk, és barátainkkal töltsük az időnket".
A muszlim többségű Malajzia kormányfője azt mondta: elszörnyedt. "Az iszlám megveti ártatlanok meggyilkolását" - tette közzé az egyik közösségi oldalon Najib Razak.
Rio de Janeiróban éppen melegfelvonulás volt vasárnap, melynek résztvevői egy perc csenddel emlékeztek az orlandói áldozatokra. A rendezvény szervezője azt mondta: megdöbbentette az "elfogadhatatlan erőszak". A brazil kormányzat szintén részvétét fejezte ki, és elítélte a támadást.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.