Olaszországba vezető új tengeri útvonalat alakítottak ki embercsempészek

A balkáni migrációs folyosó lezárása miatt kialakított új útvonal kiindulópontja a török Riviérának is nevezett térség híres üdülővárosa, Antalya, vagy a török-szír határ térségében fekvő Mersin, vagy pedig Athén. 

Az utasokat halászhajókon vagy kisebb kereskedelmi hajókon szállítják Olaszországba, nem árulják el előre, hogy pontosan hova. Az utasok nem mutatkozhatnak a fedélzeten, amíg a hajó el nem éri a nemzetközi vizeket. Az embercsempészek fejenként 3000 és 5000 euró közötti összeget kérnek, és április első hetében "üzemelik be" az új illegális üzleti modellt. Egyesek hetente két utat szerveznek, és van olyan embercsempész, aki 200 embert akar összezsúfolni egy hajón.
    
A FAS szerint az embercsempészek telefonszámát a Facebookon lehet megtalálni, egyszerűen fel kell hívni őket, és le kell foglalni egy utat. A szervezésben nagy különbségek mutatkoznak. Egyikük azt mondta, hogy Mersinből sötétedés után gumicsónakkal elszállítják az utasokat egy kereskedelmi hajóhoz, amelynek legénységéből csak néhányan tudnak az ügyről. A beavatottak felveszik az embereket a fedélzetre és elrejtik őket. Egy másik esetben az embercsempészek egy hajó teljes személyzetét lefizették, így a menekültek papírjait senki sem ellenőrzi majd, amikor felszállnak.
    
A menekültek az embercsempészetre szakosodott irodákban helyezik letétbe az illegális szolgáltatás díját, és amikor partot érnek Olaszországban, megadnak egy kódot, amellyel felszabadítják az összeget az embercsempészek számára - írta a FAS.
    
A lap egy csaknem 200 ezer tagú, migrációs útvonalakra vonatkozó információk megosztására szervezett Facebook-csoport oldalán megjelent bejegyzésekre hivatkozva azt írta: az embercsempészek arra figyelmeztetnek, hogy senki se próbálkozzon a görög-macedón határzárat megkerülve a Balkánon keresztül eljutni Nyugat-Európába, mert az alternatív útvonalak igen veszélyesek. 
    
Egyelőre nincs is ilyen ajánlat az embercsempészek kínálatában. Albánok ugyan régóta kelnek át illegálisan Görögországba, hogy ott dolgozzanak, vagyis léteznek struktúrák, amelyre az embercsempészek építhetnének, de az albán hatóságok alig fognak el menekülteket az országban. Az albán-görög határ nehezen járható, hegyvidéki területen húzódik, és ha el is jutnának menekültek Albániába, Montenegrón és Bosznia-Hercegovinán keresztül kellene továbbmenniük, ahol az aknaveszély miatt nem térhetnek le az utakról, ezeken viszont bármikor kirabolhatják őket.
    
Beszélnek egy másik alternatív útvonalról, amely Bulgárián keresztül vezet Romániába vagy Szerbiába. Romániában a Kárpátok nehezen leküzdhető természetes akadályt alkotnak, Szerbia pedig a balkáni útvonalon fekvő országok összehangolt intézkedései miatt zsákutca. Azonban a menekültek a legtöbb esetben nem is jutnak át Bulgárián, ami a FAS szerint nemcsak a megerősített határvédelemnek tulajdonítható, hanem annak is, hogy fegyveres bandák vadásznak könnyű zsákmányra a határtérségben fekvő erdőkben. Akinek mégis sikerül átjutni Romániába, a moldáviai határ mentén halad tovább Ukrajnán keresztül Lengyelországba, majd onnan tovább Nyugatra. 
    
Egy további alternatív útvonal Törökországból a Fekete-tengeren keresztül vezet Romániába, majd onnan tovább ugyanígy Lengyelország felé. Ezen az útvonalon egyelőre igen kevesen jutottak el Nyugat-Európába, és a Frontex határvédelmi ügynökség szakemberei nem számítanak változásra. Egyebek között arra hivatkoznak, hogy a Fekete-tenger térségében nem alakultak ki olyan embercsempész hálózatok, mint a Földközi-tenger vidékén, a lengyel hatóságok pedig egy ideje fokozottabban ellenőrzik a határokat.
    
Az Oroszországon keresztül Finnországba vezető útvonal sem ígéretes, miután Helsinki és Moszkva a héten megállapodott arról, hogy korlátozzák a harmadik országok állampolgárainak áthaladását a finn-orosz határon.
    
A FAS szerint sok menekült tudja, pillanatnyilag kevés esélye van arra, hogy eljusson Nyugat-Európába, de azt is tudják, hogy nem bízhatnak meg az olaszországi utakat kínáló embercsempészekben, mert tavaly is számos ilyen utat szerveztek, és a tapasztalatok rosszak. Így például szinte valamennyi menekült ismeri annak a szíriai nőnek a történetét, aki nem volt hajlandó felszállni az embercsempészek hajójára, amikor meglátta, hogy milyen állapotban van, de a csempészek elkobozták a mobiltelefonját és kényszerítették a felszállásra. A hajó elsüllyedt, az asszonyt ugyan megmentették, de lánya és több más rokona a tengerbe veszett.