<p>A pakisztáni elnök megerősítette, hogy az Oszama bin Laden elleni akciót amerikai katonák hajtották végre, a pakisztániak nem vettek részt benne, s nem is tudtak a terroristavezér hollétéről.</p>
Obama élőben nézte a bin Laden elleni akciót
Aszif Ali Zardari a Washington Post című amerikai lap véleményoldalán hétfőn megjelent írásában közli: habár a vasárnapi akciót nem közösen hajtották végre, az Egyesült Államok és Pakisztán közötti évtizedes együttműködés és partnerség vezetett el Oszama bin Laden megöléséhez, aki veszélyt jelentett az egész civilizált világra. Zardari leszögezte, hogy a terrorizmus elleni háború nemcsak az Egyesült Államok harca, hanem ugyanolyan mértékben Pakisztáné is. Felhívta a figyelmet arra, hogy alig néhány órával bin Laden megölése után a tálibok a pakisztáni kormányt tették felelősé háláért, és az iszlámábádi vezetők elleni bosszúra szólítottak.
A washingtoni Fehér Ház visszakozott hétfő este azzal a közléssel kapcsolatban, hogy Oszama bin Laden élő pajzsként használt egy nőt, amikor amerikai kommandósok megtámadták.
John Brennan, Barack Obama elnök terrorelhárítási tanácsadója nem sokkal korábban közölte, hogy az asszony feltehetőleg a terroristavezér egyik felesége volt, és a tűzharc áldozata lett.
Egy meg nem nevezett, magas rangú fehér házi tisztségviselő elmondta: miután az akcióban részt vevő kommandósokat részletesen beszámoltatták a művelet mozzanatairól, kiderült, hogy a szóban forgó asszony nem halt meg, csak megsebesült. A ház egy másik részében halt meg egy asszony lövésektől.
Brennan így pontosított: az asszony olyan helyzetben volt, amiről azt lehet sejteni, hogy élő pajzsul szolgált.
Peking mérföldkőnek és pozitív fejleménynek nevezte Oszama bin Laden halálát a helyi idő szerint keddre virradóra nyilvánosságra hozott közleményében.
Kína nyugtázta a bin Laden megölését bejelentő washingtoni közleményt - jegyezte meg Csiang Jü (Jiang Yu) külügyminisztériumi szóvivő, s kijelentette, hogy "Oszama bin Laden halála mérföldkő és pozitív fejlemény a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemben". "A terrorizmus a nemzetközi közösség közös ellensége. Kína szintén a terrorizmus áldozata" - hangoztatta a szóvivő. Hozzátette: országa mindig is ellenezte a terrorizmus minden formáját, és aktívan kiveszi részét a globális terrorizmus-ellenes erőfeszítésekből. Kína szerint nemzetközi szinten meg kell erősíteni az együttműködést a terrorizmus elleni harcban, s egyszerre kell keresni rá ideiglenes és végleges megoldást, valamint erőfeszítéseket tenni a "terrorizmus táptalajának felszámolására" - szögezte le Csiang Jü.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa megelégedéssel fogadta azt a hírt, hogy - mint fogalmazott nyilatkozatában - Oszama bin Laden "soha többé nem tud végrehajtani terrorcselekményeket".
A BT hétfőn kiadott nyilatkozatában úgy foglalt állást, hogy a bin Laden megsemmisítésére irányuló amerikai akció "áttörést" jelent a terrorizmus elleni harcban. A testület felszólította a világ országait, hogy őrizzék meg éberségüket, és fokozzák erőfeszítéseiket a terrorizmus bármilyen formájával szembeni fellépés érdekében.
A BT nyilatkozatában emlékeztet arra, hogy Oszama bin Ladennel kapcsolatban már több határozatot hozott, amelyekben elítélte az általa vezetett al-Kaida terrorhálózatot és a hozzá köthető terrorszervezeteket, illetve terrorcselekményeiket, amelyek ártatlan, békés polgárok és vagyonuk megsemmisítésére irányultak.
A testület hangsúlyozta nyilatkozatában, hogy a terrorizmust nem szabad összekötni "semmilyen vallással, nemzettel, kultúrával vagy csoporttal".
Pakisztán washingtoni nagykövete szerint Iszlámábád alaposan kivizsgálja, a pakisztáni hírszerző szolgálatok miért nem derítettek korábban fényt arra, hogy Oszama bin Laden Iszlámábád közelében él egy erődítményszerű épületben.
Huszein Hakkani a CNN hírtelevíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: nyilvánvaló, hogy bin Ladent támogató rendszer működött, csak az a kérdés, hogy ez a hálózat a pakisztáni kormányon belül vagy a társadalom szintjén létezett.
"Alapos vizsgálatot indítunk, hogy kiderítsük, a hírszerző szolgálatok miért nem tudtak korábban fényt deríteni hollétére" - mondta Hakkani.
John Brennan, a Fehér Ház terrorelhárítási főnöke közölte kedden: az a körülmény, hogy bin Ladent a pakisztáni főváros közelében ölték meg, felveti a kérdést: miképpen sikerült a terroristavezérnek ilyen sokáig elkerülnie elfogatását, illetve hogy mióta rejtőzött azon a helyen, ahol végül megölték. Brennan szerint elképzelhetetlen, hogy bin Ladennek ne lett volna valamifajta támogató hálózata.
Barack Obama és biztonsági kabinetje a Fehér Ház szituációs szobájában élő videón nézte végig azt a mintegy 40 perces kommandós akciót, amelyben Pakisztánban lelőtték Oszama bin Ladent, az al-Kaida terrorszervezet vezetőjét jelentette hétfőn az amerikai Time magazin internetes oldala.
Az elnöknek és csapata csak nézni tudta az eseményeket, a végrehajtásnak ebben a szakaszában már nem volt módjuk beleszólni a különleges egységek parancsnokainak döntésébe.
"Azonosítottuk Geronimót" - jelentette az egyik kommandós. Az ABC televízió szerint az akció végén a rövid amerikai katonai szakzsargonban mindössze ennyi hangzott el: "Geronimo-E KIA."
Ebben a rövid mondatban a "Geronimo" Amerika első számú közellenségét, bin Ladent jelentette, az "E" az angol enemy (ellenség) szó kezdőbetűje volt, a "KIA" pedig annyi tett: killed in action. Vagyis: harcban megölték.
A furcsa két kurta közlés után mázsás súly esett le a jelenlévők szívéről, mert az idegen ország területén végrehajtott akció kezdetekor még senki sem tudta biztosan, hogy bin Laden valóban a támadás célpontjául kiszemel abbotábádi házban tartózkodik-e.
De korai volt a megkönnyebbülés: az egyik helikopter ugyanis váratlanul felmondta a szolgálatot, ami veszélybe sodorta a kommandós rajtaütés sikerét. A CNN úgy értesült, hogy a krízisen egy tartalék helikopter segítségével sikerült túllendülni. Obama csak akkor tudta meg, hogy a tengerészgyalogosok egyike sem esett el, amikor a gépek elhagyták Pakisztán légterét.
A támadásra a parancsot az elnök napokkal korábban adta ki. Csütörtök délután a szituációs szobában összehívott katonai és hírszerzési vezetők akkor még, a kémjelentések csak "50-80 százalékban" lehettek biztosak abban, hogy az al-Kaida főnöke a házban van. Obama sorba kikérte az asztal körül ülők véleményét, ami fele-fele arányban oszlott meg a támadás és a további várakozás között.
A levegőben benne volt a legrosszabb forgatókönyv lehetősége is, az hogy bin Laden mégsem ott húzta meg magát, hogy az akciónak polgári áldozatai lesznek, és hogy az eddiginél is jobban elmérgesedik a helyzet Washington és Iszlámábád között.
Az elnök három lehetőség közül választhatott. Várhatott volna további értesülésekre, de elrendelhetett volna egy légicsapást vagy egy kommandós akciót is.
John Brennan, az elnök terror-elhárítási tanácsadója és Leon Panetta, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója az azonnali, különleges egységek által végrehajtandó támadás melletti érvelt.
Obama úgy ment el a tanácskozásról, hogy nem mondta meg, mik a szándékai. Még aludni akart rá egyet. Pénteken, április 29-én, 8 óra táján, még mielőtt helikopterbe szállt, hogy felkeresse a tornádó sújtotta Alabamát, a Fehér Ház diplomáciai szobájába szólította munkatársait. Bejelentette, hogy a helikopteres akció mellett döntött.
"Ezen a ponton a művelet kikerült a kezéből. Elnökségének sorsát a szerencsére bízta" - írta a Time magazin.
A CNN azt jelentette, hogy Obama, mint annyiszor, ezen a vasárnapon is golfozni ment, ám a játszma ezúttal szokatlanul rövidre sikeredet és az elnök váratlanul visszatért a Fehér Házba. Az eseményekből utólag kiderült, hogy miért.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.