Nincsenek no-go zónák Európában

Emiatt elsősorban a nagyvárosokban úgynevezett no-go zónák alakultak ki, vagyis olyan negyedek, amelyek a helyiek számára nem biztonságosak, ahol a kormány nem tudja szavatolni a törvényes rendet.Orbán Viktor miniszterelnök szívesen hivatkozik arra, hogy azért kell megállítani a menekülteket már a határon, mert a korábban érkezett „társaik” integrációja sem volt sikeres. A kormányzati kampányportál, a kvota.kormany.hu azt írja, hogy „Európában a sok bevándorló miatt ma már több mint 900 no-go zóna jött létre”. Ugyancsak ezekről az európai nagyvárosokban, Párizsban, Londonban, Stockholmban, Berlinben stb. – létező „zónákról” ír az elmúlt hetekben több százezer magyar háztartásba küldött kormányzati kampányfüzet. „A no-go zónáknak nevezett területek olyan városrészek, amelyeket a hatóságok nem képesek ellenőrzésük alatt tartani. Ezekben a befogadó társadalom írott vagy íratlan normái nem érvényesülnek. Azokban az európai városokban, ahol nagy számban élnek bevándorlók, több száz ilyen no-go zóna létezik” – áll a kormányzati tájékoztatóban.Erre a kormánykampányra reagált a napokban több uniós állam budapesti nagykövete is, Szijjártó Péter külügyminisztert pedig a BBC riportere szembesítette ezekkel a kormányzati állításokkal. Nagyköveti tiltakozások Az öt érintett ország: Svédország, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Belgium. Ez utóbbi kivételével mindegyik ország budapesti nagykövete tiltakozott a kampány állításai miatt.Niclas Trouvé, Svédország budapesti nagykövete szerint a a svédországi no-go zónákról szóló híresztelések alaptalanok. „Szögezzük le: ilyen zónák, bárhogy nevezzük is azokat, nincsenek Svédországban. A svéd jogállam az ország egész területén képes szavatolni állampolgárai biztonságát” – idézi a nagykövetség álláspontját a 444.hu hírportál. A svéd nagykövetség már áprilisban elhatárolódott ettől, amikor először írt a kormány kampányhonlapja a svéd no-go zónákról. Már áprilisban kérték a külügytől a valótlan információk eltávolítását honlapjaikról. „Ez nem történt meg. Ehelyett most azzal kell szembesülnünk, hogy ugyanezt az információt több millió példányban kinyomtatva a kormány nevében minden magyar háztartásba eljuttatták” – kifogásolta a kormányzati kampányt a svéd nagykövetség. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"247946","attributes":{"alt":"","author":"Képarchívum","class":"media-image","height":"360","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] Hasonlóan válaszolt a budapesti brit nagykövet is a kormány kampányát firtató kérdésre a 444.hu-nak. „A tájékoztató füzetben foglaltak nyilvánvalóan nem felelnek meg a valóságnak: az Egyesült Királyságban nincsenek olyan területek, ahol a brit törvényeket ne lehetne betartatni” – írták válaszukban, és azt is elismerték, hogy a nagykövet jelezte aggályait a külügynél a tájékoztató füzet tartalma miatt. A francia nagykövetség a szót sem érti pontosan. „Nem tudjuk pontosan, mik is lehetnek ezek a »No-Go-Zó-Ná-k«; ez az igencsak egzotikus hangzású kifejezés tudomásunk szerint nem felel meg a francia nyelv egyetlen ismert fogalmának sem” – válaszolták a lap kérdésére. Ugyanakkor emlékeztetik a magyar kormányt, hogy ha a hátrányos helyzetű negyedekre utal, köztársaságuk törvényei „különbségtétel nélkül a francia területek egészén, illetve a Francia Köztársaság valamennyi lakójára nézve alkalmazandóak, tekintet nélkül azok lakóhelyére, származására vagy vallási hovatartozására”.  Szijjártó és a BBC A magyar külügyminisztert New Yorkban, az ENSZ közgyűlésén faggatta a brit közszolgálati média riportere. „Ugye járt Londonban?” – kérdezte tőle a műsorvezető. „Igen, jártam, szeretem Londont” – válaszolta Szijjártó. „És még így is azt hiszi, hogy ott no-go zónák vannak, ahol a migránsok átvették az irányítást? Ez nevetséges!” – válaszolta Evan Davis műsorvezető. A külügyminiszter elismerte, hogy a brit nagykövet tiltakozott az anyag miatt. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"247947","attributes":{"alt":"","author":"Somogyi Tibor felvétele","class":"media-image","height":"405","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] Brüsszel - Molendeek negyed A belga nagykövet ugyan nem nyilatkozott a kormánykampányról, de Brüsszelben személyesen tapasztaltuk a terrorizmussal kapcsolatban egyik legtöbbet emlegetett negyedben, Molenbeekben, milyen egy no-go zóna. Tavasszal riportot közöltünk a városrészről. A „TERRORNEGYED” KÖZELRŐLl Az emberek Molenbeekben közvetlenek, de sajnos szinte mindenki csak franciául beszél. Rendőrt látni, de nem többet, mint bármelyik vásáron. Sok a kisgyerekes szülő, tényleg mindent olcsón lehet venni, igaz, bizonyára a minőség nem a legjobb. Egy idősebb, kendős muzulmán hölgy magától jött oda akkor hozzánk, a mikrofonokat látva. „Már 15 év élek itt, jó itt lakni” – mondta lapunknak. Ugyan a terrortámadások és a negyed egyes részein lezajlott rendőrakciók miatt kevésbé érzi biztonságban magát, mint korábban, de nem tartja rendkívül veszélyes környéknek a negyedet. A TERRORISTAKELTETŐ BRÜSSZELI NEGYED - MOLENBEEK